A nyár végéig tart, a tömegesen feltűnő, a talajhoz
közel jellegzetesen, lassan repülő tőrösdarazsak inváziója, amelyek jellemzően a kertek, parkok
gyepén, a korhadó fák vagy akár a komposzt közelében jelennek meg. Azonban ezek
a rovarok az emberekre, a háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor biológiai
úton segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot – áll az MME
szerdai közleményében. Hozzáteszik,

ártalmatlanságuk miatt a Magyarországon élő féltucatnyi faj irtása felesleges, ráadásul az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint, elpusztításuk éppen ezért törvénytelen is.

A tudatlanság évről évre számos ilyen állat pusztulását
okozza, amikor a munkájukat nem kellő szakmai felkészültséggel végző rovarirtók
tömegesen mérgezik meg a tőrösdarazsakat, teszi hozzá az egyesület.

A rovarcsalád Magyarországi képviselői túlnyomórészt
termetesek és látványos megjelenésűek, az óriás tőrösdarázs, amelynek nősténye
csaknem öt centiméteres, egyben Európa legnagyobb hártyásszárnyúja is. Ezek a
rovarok nem azonosak a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és
agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas
darazsakkal, köztük a lódarázzsal.

Megjelenésükre ott lehet számítani, ahol a talajban, a
pusztuló fában, a komposztban nagy, gyakran jelentős mennyiségben találnak
cserebogár-, szarvasbogár-, orrszarvúbogár-, rózsabogárlárvát. Ezeket a
faanyagon keresztül vagy magukat a talajba ásva a szúrásukkal bénítják meg,
majd belepetézzenek, a kikelő lárvájuk pedig belülről fogyasztja el a még élő
pajort.

A tőrösdarazsak éppen ezért nélkülözhetetlen elemei a kiskert, park, az ültetvény vegyszermentes, biológiai alapú rovarok elleni
védelmének.

Visszatér Karácsony Gergely sokat vitatott intézkedése

Az idén még az eddiginél is több méhlegelő jön majd szembe a
fővárosban. Az eredeti flóra meghagyásával a területek nagysága 2023-ban
összesen 28,6 hektár lesz, ez körülbelül 0,6 hektárnyi növekedés a tavalyi
évhez képest. A Pünkösdfürdő vetett méhlegelőivel együtt 30,4 hektárnyi
vadvirágos rét lesz összesen ebben a szezonban – írta a napokban az
Énbudapestem.

A főváros vezetése 2021-ben vezette be a méhlegelőket: a
Vadvirágos Budapest mintaterületei azóta is növekszenek. A Fővárosi
Önkormányzat és a Főkert 2021-ben összesen 22 darab rovarbarát városi
zöldfelületet jelölt ki, amelyeken innentől a szokásos évi 5-10 helyett csupán
1-2-szer kaszálnak, teret adva ezzel az ott megjelenő virágok sokaságának, és
élelemforrást biztosítva az őket beporzó rovarközösségnek is.

Leállt a termelés, kényszerszabadságra mentek a méhek

Közben az is kiderült, bajba kerülhetnek a méhészek, mert a
kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt az ország sok területén elfagyott az akác,
így kevesebb méz várható idén. De az elmúlt napok heves esőzései sem kedveznek
a méheknek, mert ilyen körülmények közt nem tudják beporozni a virágokat. 

Az évszakhoz képest hűvösebb idő miatt a legtöbb méh a
kaptárban van, csak néhány repül ki, leginkább vízért.

A méhek jelentősége vitathatatlan, hiszen a rovarok
beporzásukkal biztosítják a jó minőségű terményeket. A vadon élő egyedek száma
az elmúlt 30 évben 60 százalékkal csökkent, miközben általánosságban
elmondható, hogy a termesztett növények kétharmadát, élelmiszereink egyharmadát
köszönhetjük a méheknek és más beporzóknak.