A Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt.  nagyjából 21 milliárd forint értékű beruházása háromszáz új munkahelyet hoz létre Tápiószelén, illetve megduplázza a vállalat transzformátorgyártási kapacitását a növekedő európai kereslet kielégítése érdekében – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A tárcavezető a Ganz beruházásának bejelentésén azt is elmondta, az állam hatmilliárd forint támogatást ad, így segítve háromszáz újabb munkahely létrehozását és a termelési kapacitás két éven belüli megduplázását.

Szijjártó Péter szerint a cég számára komoly piaci lehetőségek nyílnak azáltal, hogy Európában jelenleg átalakulóban van az energiaellátás, és így nagy elosztórendszerbeli fejlesztésekre van szükség. A kapacitások növelésével annyi transzformátort fognak tudni gyártani, amennyire az európai piacon ma a nagy rendszerfejlesztések során bizony szükség van – fogalmazott.

Kifejtette, hogy a Ganz beruházása túlmutat önmagán, ugyanis egyrészt a beszállítói hálózatában nagy számban vannak jelen hazai kis- és közepes vállalkozások, és a bővítés számukra is fejlődési lehetőséget jelent, másrészt pedig olyan innovatív iparágról van szó, ahol folyamatosan szükség van a szakképzett munkaerőre, amelynek a kiképzésében maga a vállalat is részt vesz az Óbudai Egyetemmel és a Ceglédi Szakképzési Centrummal folytatott együttműködése révén.

Szijjártó Péter arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt néhány év során drámai kihívásokkal került szembe az emberiség, és ennek nyomán globálisan jelentősen visszaesett a beruházások száma, amelyekért éles küzdelem indult az országok között.

Üdvözölte, hogy Magyarország kifejezetten sikeresen szerepel ebben a versenyben, egyre több vállalat dönt úgy, hogy hazánkba hozza a gyárait vagy éppen a kutatási vagy a szolgáltató központjait, és ezáltal folyamatosan dőlnek meg a beruházási rekordok.

De azt látjuk, hogy a magyar gazdaság lelkét alkotó magyar vállalatok is egyre erősödnek, sőt egyre több kerül az elmúlt tizenöt év gazdaságfejlesztési stratégiájának köszönhetően a nagyvállalati kategóriába – hangsúlyozta.

A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszélt, hogy egyre több nagy magyar vállalat tud a nemzetközi piacokon nem csupán helytállni, hanem kifejezetten sikeres lenni, a piacvezető vállalatok közé kerülnek, és fontos stabilitást biztosítanak a magyar gazdaságnak.

Ráadásul ezen magyar vállalatok közül egyre többen vannak abban az erőben, hogy már nagy, komoly beruházásokat tudnak végrehajtani a kormány támogatásával, amelyekkel a gazdaság teljesítményét folyamatosan növelik, és újabb munkahelyeket hoznak létre – tette hozzá.

Az elmúlt tizenegy év folyamán ezzel együtt már 1120 magyar vállalati beruházást támogatott a kormányzat. 

Ezek a nagy magyar vállalati beruházások 2400 milliárd forintos értéket képviselnek, és ezekhez a beruházásokhoz a kormány összesen 590 milliárd forintnyi támogatást biztosított – közölte Szijjártó Péter, aki azt is elmondta, Pest vármegyében tíz év alatt felére, 6,3 százalékról 3 százalékra csökkent a munkanélküliség, ami jórészt annak köszönhető, hogy az ipari termelés értéke eközben 2500 milliárd forintról 7000 milliárd forintra emelkedett, ehhez pedig az is jelentősen hozzájárult, hogy itt a kormány támogatásával 320 nagyberuházás valósult meg ezen időszak során.

Elmaradt a repülőrajt

A kormány már csak 1 százalékos gazdasági növekedést vár 2025-re. 2026-ra optimistább a kabinet, 3,1 százalékkal bővülhet a gazdaság teljesítménye. Idénre egyébként a 4,1 százalékos költségvetési hiánycél elérhető a nemzetgazdasági miniszter szerint.

A GDP-prognózis lefele módosítása egyébként nem meglepetés, a kormányt kivéve már mindenki lerontotta a várakozásokat.

A Magyar Nemzeti Bank alig egy hónapja a magyar gazdaság idei növekedéssel kapcsolatos prognózisát 0,8 százalékra vágta vissza. A jegybank a márciusi jelentésben még 1,9-2,9 százalékos GDP-bővülést várt a jegybank idénre. Itt írtunk erről többet >>>