Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 16 év után ellenzéki szerepbe kényszerült Fidesz újabb emblematikus politikusa távozik a parlamentből: Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter is visszaadja mandátumát, miután – saját megfogalmazása szerint – „rendkívül megtisztelő ajánlatot” kapott a BYD-tól.
Attól a kínai autógyártótól, amelynek szegedi gyárberuházását a korábbi kormány több tízmilliárd forintnyi állami infrastruktúra-fejlesztéssel és egy máig nem ismert összegű közvetlen támogatással segítette – abban az időszakban, amikor Szijjártó külgazdasági és külügyminiszterként dolgozott.
A volt politikusok és a nagyvállalati szféra közötti átjárás nem ritka, az ilyen eseteket azonban nemzetközileg klasszikus „forgóajtó”-kockázatként kezelik.
Különösen akkor merül fel összeférhetetlenségi probléma, ha egy korábbi kormánytag röviddel távozása után annál a vállalatnál helyezkedik el, amelynek ügyeivel miniszterként személyesen foglalkozott.
Számos európai ország ezért egy-két éves úgynevezett lehűlési időt, bejelentési kötelezettséget vagy lobbizási tilalmat ír elő. Magyarországon a volt miniszterek magánszektorbeli elhelyezkedésére nincs minden esetre kiterjedő, általános várakozási idő.
Nemzetközi integritási mércével viszont ez már egyértelműen problémás helyzet: az OECD szerint a gyors átjárás összeférhetetlenségi kockázatot, indokolatlan befolyást és tisztességtelen üzleti előnyt teremthet, különösen akkor, ha a volt tisztségviselő éppen abban a szektorban vagy annál a cégnél helyezkedik el, amelyért korábban felelt. A szervezet 2026-os összesítése alapján a vizsgált országok 70 százalékában már létezik valamilyen „lehűlési idő”, Európában pedig ez az arány már 79 százalék.
Szijjártó Péter átigazolása azért különösen látványos példája ennek a jelenségnek, mert a BYD szegedi beruházását korábbi miniszteri tisztségében személyesen is egyengette és rendszeresen méltatta. Érdemes ezért megnézni, mekkora projektről van szó, és mennyi állami segítség kapcsolódott hozzá.
Ezermilliárdos gyár épül Szegeden
A kínai BYD 2023. december 22-én jelentette be, hogy Szegeden építi fel első európai személyautógyárát. A vállalat akkori közlése szerint az üzem több ütemben készül el, több ezer helyi munkahelyet terem, és ez lesz az első olyan európai személyautógyár, amelyet kínai autóipari vállalat hoz létre.
A szegedi gyár tervezett kapacitásáról később jelentek meg részletesebb információk. A Reuters 2025 júliusában, az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az üzem kezdeti névleges kapacitása évi 150 ezer autó, a teljesen kiépített gyár pedig évente akár 300 ezer jármű előállítására is képes lehet.
A Reuters értesülése szerint a gyár tömegtermelése az eredeti tervekhez képest később, 2026-ban indulhat, és az üzem az első években várhatóan jóval a névleges kapacitása alatt működik majd. A hírügynökség hangsúlyozta, hogy információi névtelenséget kérő forrásoktól származnak, a BYD pedig az értesülést akkor nem kommentálta.
A BYD és a magyar kormány nem hozta nyilvánosságra a beruházás hivatalos költségvetését. A Reuters és a Financial Times értesülései szerint a szegedi gyár hozzávetőleg négymilliárd euróból, azaz körülbelül 1500–1600 milliárd forintból épülhet fel.
A közvetlen állami támogatás összege továbbra sem ismert
A magyar kormány már a gyár 2023. decemberi bejelentésekor jelezte, hogy pénzügyi támogatást nyújt a BYD beruházásához. Szijjártó Péter akkori közlése szerint ennek mértékét csak az Európai Bizottság jóváhagyása után hozzák nyilvánosságra.
Gulyás Gergely 2024. január 18-án arról beszélt, hogy a kormány két dolgot vállalt: egyrészt az ipari parkhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztését, másrészt közvetlen állami támogatást ígért a BYD-nak. Utóbbi összegét a miniszter szerint akkor hozzák nyilvánosságra, amikor azt az Európai Bizottság jóváhagyja.
A BYD-nak ígért közvetlen állami támogatás végleges összege azóta sem vált egyértelműen azonosíthatóvá a nyilvánosan elérhető kormányzati vagy európai uniós dokumentumokban.
Brüsszel a BYD szegedi gyárának kínai támogatását is vizsgálja
Az Európai Bizottság 2025 tavaszán vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a BYD kapott-e olyan kínai állami támogatást a szegedi autógyár felépítéséhez, amely tisztességtelen előnyhöz juttathatja a vállalatot az uniós piacon. A vizsgálat az Európai Unió külföldi támogatásokról szóló rendeletén alapul, amely lehetővé teszi, hogy Brüsszel olyan, unión kívüli országoktól származó pénzügyi hozzájárulásokat is megvizsgáljon, amelyek torzíthatják az egységes piaci versenyt. A Bizottság ebben az esetben azt ellenőrzi, hogy a kínai állam által a BYD-nak nyújtott pénzügyi előnyök hozzájárulhattak-e a magyarországi gyár megépítéséhez. A Financial Times korábbi cikke szerint uniós tisztviselők azt is kifogásolták, hogy a gyár építésén nagyrészt kínai munkaerő dolgozik, és az üzemben felhasznált alkatrészek, köztük az akkumulátorok jelentős részét is Kínából szállíthatják.
Tízmilliárdokat rendelt a területhez a kormány
A kormány 2023. december 21-én, vagyis egy nappal a BYD hivatalos bejelentése előtt fogadta el a Szeged Ipari Park közcélú infrastrukturális fejlesztéséről szóló határozatot: az 1595/2023. számú kormányhatározat közúti, vasúti, energetikai és vízügyi fejlesztéseket irányzott elő az ipari park környezetében.
A döntéshez kapcsolódó első finanszírozási csomag értéke mintegy 46,3 milliárd forint volt, azonban ez nem jelentette az állami infrastruktúra-fejlesztések végét.
A kormány 2024 augusztusában újabb, mintegy 30 milliárd forintos finanszírozási döntést hozott a Szegedi Ipari Park fejlesztéséhez, a forrást több évre elosztva, részletekben tervezték biztosítani.
A későbbi döntések, költségvetési átcsoportosítások és konkrét kivitelezési munkák miatt az ipari parkhoz kapcsolódó állami ráfordítás teljes összege fokozatosan tovább emelkedett.
Az Átlátszó 2026 márciusában a nyilvánosságra került kormányzati döntések, fejlesztések és szerződések alapján úgy számolt, hogy addigra hozzávetőleg 120–130 milliárd forintnyi közpénzt fordíthattak a BYD-gyárhoz kapcsolódó infrastruktúrára – a gyár körüli út-, vasút-, közmű-, vízügyi és egyéb állami fejlesztésekre.
A BYD egy másik magyarországi beruházásához ugyanakkor már ismert a közvetlen állami támogatás összege: a vállalat 2025-ben jelentette be, hogy mintegy 100 milliárd forintból Budapestre telepíti európai vállalati és kutatás-fejlesztési központját, amelyhez a magyar kormány 20 milliárd forintos támogatást biztosított – ez azonban nem a szegedi autógyárhoz, hanem a különálló budapesti projekthez kapcsolódik.
Szijjártó szépeket mondott leendő munkahelyéről
Szijjártó Péter miniszterként többször is látványos szavakkal méltatta a BYD magyarországi terjeszkedését. A gyár 2023. decemberi bejelentésekor úgy fogalmazott, hogy Magyarország „vezető szerepet játszik a technológiai forradalomban”, és hosszú idő után ismét egy globális technológiai megújulás élére került. Egy hónappal később már arról beszélt, hogy a beruházás hatása az Audi győri vagy a Mercedes kecskeméti gyárépítéséhez lesz hasonló, és „évtizedes távlatban” biztosíthatja a magyar gazdaság fenntartható növekedését. Szijjártó szerint Magyarország a BYD érkezésével a zöld elektromos autóipari átállás „világbajnokai közé” került. A miniszter 2024 őszén, a BYD magyar beszállítói fórumán már úgy fogalmazott: „A Made in Szeged már biztos, a made by hungarians-ért pedig szívesen teszünk a jövőben.”
