Az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramjának támogatásával megvalósuló ID-DarkMatter-NCD projektben belül a szakemberek azt vizsgálják, hogy egyes fertőző megbetegedések után miért alakulnak ki immunológiai betegségek. A konzorciumot a Bécsi Orvostudomány Egyetemről Thomas Vogl irányítja, a csapatot az immunológia, genetika és adattudomány kiválóságai alkotják.

Az SZBK rendszerimmunológiai kutatócsoportja a projekten belül a betegek genetikai analízisét koordinálja.

A 2028-ig tartó kutatási program fő célja azonosítani azokat a rejtett genetikai és környezeti tényezőket, amelyek összekötik a fertőző betegségeket a később kialakuló és gyakran krónikussá váló immunológiai betegségekkel. Ahhoz, hogy ezt elérjék, a csapat 6 ezer beteg mintegy 600 ezer antigénjével szemben vizsgálja meg az antitestek által közvetített immunválaszt. A részletes analízisre kiválasztott betegségek között szerepel a poszt-COVID-szindróma, a központi idegrendszert érintő gyulladásos autoimmun betegség, a szklerózis multiplex, a krónikus fáradtság szindróma, az ízületek gyulladásos elváltozásával járó autoimmun kórkép, a reumatoid artritisz, a test különböző szerveit megtámadó krónikus autoimmun betegség, a szisztémás lupusz eritematózusz és a gyulladásos bélbetegségek.

A csapat modern módszerek és genetikai vizsgálatok segítségével minden betegről részletes immunológiai profilt állít fel, amely lehetővé teszi, hogy átfogó és részletes képet kapjanak a betegségek kialakulásáról.

Az EU Horizon programjából 8,4 millió euróval (3,242 milliárd forint) támogatott, 60 hónapig tartó projektben 12 európai konzorciumi partner vesz részt, köztük svájci társult partnerként a Bázeli Egyetem, amely további mintegy 1,2 millió eurós (436 millió forint) finanszírozással rendelkezik.

A járványadatok szerint jelentősen csökkent a felső légúti tünetekkel orvoshoz forduló betegek száma, ráadásul már majdnem ugyanannyian küzdenek Covid-19-cel, mint influenzával. Erről itt tudhat meg többet >>>