"A politikai döntések gyakran az idősebb generációk javára születnek, míg a fiataloknak aránytalanul nagy mértékben kell viselniük a következményeket, például az éghajlatváltozás, a pénzügyek vagy a szociálpolitikai intézkedések terén. Ezért el kell azon gondolkodni, hogy bevezetjük a 70 éves szavazati korhatárt, hogy az idősek már kevésbé tudják befolyásolni a jövőt" – erről beszélt a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) vezetője egy friss podcastban Németországban, amivel felrobbantotta a közvéleményt, éles vitát kiváltva az egyes generációk között.

Marcel Fratzscher közgazdász megosztó elképzeléseiről ismert: tőle származik az a javaslat is, hogy a magasabb nyugdíjjal rendelkezők fizessenek szolidaritási különadót, amiből a szegényebb kortársaikat támogathatják, illetve, szorgalmazza a nyugdíjasok kötelező egy évnyi szociális szolgálatának előírását a munkaerőpiacról való kilépésük után.

2016-ban pedig azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy közölte: „a menekültek fogják fizetni a baby boomerek nyugdíját.”

Méhkasba nyúlt a szókimondó szakértő

Fratzscher most ismét méhkasba nyúlt: az interneten záporoznak a felháborodott vélemények a demokráciaellenesnek minősített javaslatára, amely lényegében megkérdőjelezi az alktmányos szavazati jog alapjait.

"Ha az emberek nem szavazhatnak az első 18 évükben, akkor az utolsó 18 évükben sem szabadna" – fogalmazott a kutató a Funk „Abszolút többség” című podcastjában.

Ezzel azt hangsúlyozta, hogy mára felborult a generációk közötti egyensúly, ezért a nyugdíjasoknak nagyobb szolidaritást kell mutatniuk a fiatalabbak felé, és kevésbé befolyásolni a jövőjüket, mivel a döntéseik következményeit a koruknál fogva ők „rövidebb ideig viselik”. 

Döntéshez juttatná a kiskorúakat a politikában

Arról is beszélt, hogy a gyermekeknek és a fiatalkorúaknak – a szüleik vagy a gyámjaik révén – hangot kell biztosítani a politikai folyamatokban, vagyis valamilyen módon jogot kell kapniuk ahhoz, hogy részt vehessenek a választásokban, ahol a sorsukról közvetlenül döntenek.

Ezzel sokan egyetértenek, és például a műsor közösségi oldalán olyan megoldásokat javasolnak, hogy az egyes programokról pártnevek nélkül kellene szavaztatni a fiatalokat, mivel ők "még nem gyűlölködnek és nem előítéletesek", és azt is többen támogatnák, hogy az egyes korcsoportok szavazatai lakosságarányosan befolyásolják a választási végeredményt.

Alkotmányt kéne módosítani

A DIW vezetője több területen az egyenlőbb felelősségvállalás mellett áll ki – például szerinte a klímaszolidaritási folyamatokat az egész lakosságnak finanszíroznia kéne, nemcsak egyes vállalati rétegeknek. A „bérlővédelmi törvények” reformjával a generációk közötti lakáscsere megkönnyítését is sürgeti, hogy az egyedül élő idősek könnyebben átadhassák lakhelyüket a nagyobb helyet igénylő családoknak.

Alkotmányos szempontból ugyanakkor rendkívül problémás felvetés a polgárok életkor szerinti megfosztása a szavazati jogtól.

A német Alaptörvény (Grundgesetz) jelenleg egyetemes, egyenlő és szabad szavazati jogot ír elő – csak nagyon kivételes esetekben enged meg korlátozásokat.

A szavazati korplafon bevezetése eddig még nem merült fel, a korhatár 16 évre való leszállítása viszont évek óta vita tárgya nyugati partnerünknél – jegyzi meg a Berliner Zeitung.

Kapcsolódó