Győr-Moson-Sopron vármegyében több mint 3 ezer haszonállat tetemét szállítják folyamatosan teherautók a magyar-osztrák határhoz közeli Csemeztanya és Irénpuszta községek közötti állami tulajdonú területre, ahol eltemetik őket.

Levágásukat azt követően rendelték el, hogy egy levéli gazdaságban több szarvasmarha ragadós száj- és körömfájás vírussal fertőződött meg.  

Kapcsolódó

Akár tíz napig is eltarthat, amíg a telepen lévő összes állatot leölik

– számolt be helyszíni tudósításában az Euronews.

A Nyugati Kapu Szövetkezet tulajdonosa, az osztrák származású, magyar állampolgár Paul Meixner 30 éve tart állatot Levélen. Mostanra az egész gazdasága veszélybe került, miután valamennyi szarvasmarháját le kellett vágnia, bár az állománynak csak 5 százaléka volt fertőzött.

„Ez egy uniós állategészségügyi rendelet, minden tagállamnak ennek megfelelően kell cselekednie. A fertőzött állományt meg kell semmisíteni, mert ha továbbterjed a betegség, az egész országot megfertőzheti. Ezért kell lokalizálni a vírust" – magyarázta az Euronews-nak.

A levéli gazdaság kára 3,7 millió euróra becsülhető. Eddig naponta több tízezer liter tejet szállítottak onnan, ennek elmaradása is óriási bevételkiesést jelent. 

A kormány eközben már intézkedett a veszteségek mérsékléséről és bejelentette, hogy a fertőzés által érintett agrárvállalkozások a Bérgarancia Alapból is részesülhetnek forrásban.

Mindazonáltal az egészséges szarvasmarhák tömeges leölése érzelmileg is nagyon megviseli az állattartókat. Mint a levéli gazdaság tulajdonosa elmondta, „az állatot behajtják egy folyosóra, bemegy egy karámba, és a hentes fejbe lövi. Az elhullott állatot ezután zárt teherautóra rakják, és elszállítják." 

A telepet egyébként hermetikusan lezárták, a be- és kilépést rendőrök ellenőrzik. Az üzembe érkező és onnan induló kamionokat pedig alaposan fertőtlenítik. Az elszállított tetemeket az előírásoknak megfelelően eltemetik, vagyis a mész és a szalma mellett kétméteres földréteget terítenek rájuk.

A hatalmas állati tömegsírt a Hegyeshalomhoz tartozó Csemeztanyán jelölték ki. Helyiek most attól tartanak, hogy a tetemek beszennyezhetik a talajvizet.

„Van saját kutunk, saját fúrt kutunk, ehhez elég közel temetik az állatokat. Félünk, hogy elszennyezik az ivóvizünket. Még jó, hogy megígérték, hogy lesz vízhálózat, de nem akarjuk, hogy előbb történjen valami" – mondta el Bakos Mihály, aki 1959 óta él Csermeztanyán.