Svájcban az éves infláció lassulása elsősorban az energia, a ruházati termékek, valamint az alkoholos italok és a dohánytermékek árának mérséklődő emelkedését tükrözte. A fogyasztói árak az elemzői várakozásoknak megfelelően 0,3 százalékkal nőttek havi szinten májusban az áprilisi stagnálást követően.

Az üzemanyag- és élelmiszerárakat nem tartalmazó maginfláció havi szinten 0,2 százalékos volt, éves összehasonlításban pedig 2,2 százalékos az év ötödik hónapjában.

Annak ellenére, hogy a tavalyi 2,8 százalékos átlagos infláció nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számított, Svájcban ez így is 1993 óta a legmagasabb volt.

Legutóbbi kamatdöntő ülésén a svájci jegybank, az SNB a piaci várakozásoknak megfelelően az erősödő inflációs nyomásra hivatkozva 50 bázisponttal 1,50 százalékra, 2008 novembere óta a legmagasabbra emelte meg az irányadó kamatot március végén.

A svájci jegybank megítélése szerint az alapkamat-emelés ellenére is a külföldről ható inflációs nyomás miatt az idén 2,6 százalékos, 2024-ben 2,0 százalékos inflációval kell számolni. 2025-ben az infláció 2,0 százalék lesz az SNB megítélése szerint; a tervezési horizont végén, 2025 negyedik negyedévében 2,1 százalékos lehet az infláció.

 A svájci jegybank következő kamatdöntése június 22-én lesz.

Miért éppen svájci bankot ért el a végzet?

Svájcra eddig sokan úgy gondoltak, mint a pénzek, vagyonok végső menedékére. Ennek utolsó megnyilvánulása a svájci frank sok éves erősödése volt, a Credit Suisse összeomlása azonban végképp véget vethet a mítosznak. Bővebben >>>