Egyre többet beszélünk a klímaváltozásról, ezzel egyenesen arányosan pedig egyre többet beszélünk a lehetséges megoldásokról is, amelyekkel sikerülhet megfékezni ezt a már-már elsöprő erővel száguldó folyamatot.

A témával kapcsolatos egy korábbi cikkünkben arra kértük Gelencsér András levegőkémikust, hogy segítsen meghatározni, melyek azok a tényezők, amelyek komoly befolyással vannak az éghajlatváltozás folyamataira, az akadémikus pedig az egyik pontként a reklámokat jelölte meg.

A tudós meglehetősen sarkos meglátással állt elő, szerinte

azonnal be kellene tiltani minden reklámot. Egy tanulmány szerint ugyanis 30 százalékkal visszaesne a fogyasztás, ha nem lennének a túlfogyasztásra buzdító hirdetések. 

Az akadémikus arra hívta fel a figyelmet, hogy minden – kvázi szükségtelen – termékről láthatunk hirdetést, de az alapvető dolgokról – mint például kenyér vagy tej – szóló hirdetésekkel nem igazán találkozunk. 

Gelencsér András felvetése okán segítségül hívtuk a Pulzus Kutatót, hogy megvizsgáljuk, milyen hatással van a társadalom fogyasztására, költéseire a hirdetési piac.

Beszippantja a fiatalokat a reklámpiac

Elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy előfordult-e már a válaszolóval, hogy kifejezetten reklám hatására vásárolt meg egy terméket?

A válaszadók vékony többsége, 51 százalék úgy felelt, hogy vett már meg terméket úgy, hogy egy reklám keltette fel a figyelmét. Különösen igaz ez a férfiakra, akik 52 százalékban cselekednek így.

Kép: Economx

Az adatok alapján

kifejezetten a legfiatalabb (18-39 évesek) korosztályra jellemző ez az attitűd, ugyanis ők képviseltetik magukat legnagyobb arányban (63 százalék) ebben a kérdésben.

A középkorúak (40-59 évesek) 47 százaléka cselekszik így, a legidősebbek (60+ éves) a legkevésbé (40 százalék). Ebből tehát láthatjuk, hogy minél idősebb az ember, annál kevésbé van hatással rá a reklám.

Ami az iskolai végzettséget illeti: a legnagyobb arányban a diplomások képviseltetik magukat (61 százalék), őket követik a középfokú- (58 százalék), majd az alapfokú végzettségűek (44 százalék). Tehát minél magasabb végzettsége van valakinek, annál inkább jellemző rá, hogy reklámok hatására (is) vásárol.

A legnagyobb mértékben (64 százalék) a vármegyeszékhelyen élőket babonázzák meg a reklámok, a legkevésbé pedig a községben élőket (46 százalék).

A nőket nem befolyásolja a hirdetés

A második kérdésünk az volt, hogy a válaszadó az eredetileg tervezettnél többet költ-e reklámok hatására.

A legtöbb résztvevő (43 százalék) azt válaszolta, hogy soha nem költ reklámok miatt pluszban, 36 százalék úgy nyilatkozott, hogy ritkán, de előfordul, hogy hirdetések hatására költ, 6 százalék pedig azt mondta, hogy kifejezetten sűrűn ad ki több pénzt a tervezettnél a reklámok miatt.

Kép: Economx

Ez utóbbi kategóriában a férfiak vannak többen (7 százalék) a nőkhöz képest (5 százalék), a hölgyek ugyanis kifejezetten elzárkóznak a reklámok hatására gyakorolt vásárlásoktól (48 százalék), míg az uraknál csak 37 százalék mondta azt, hogy soha nem költ reklám hatására.

A legtöbbet költők a fiatalok (18-39 évesek) kategóriájában találhatók (11 százalék), akik pedig teljesen elzárkóznak a reklámok elől, 62 százalékban a 60+-os korosztályból képviseltetik magukat.

Nincs mese, kiidegelnek minket a reklámok

Azt is megkérdeztük a résztvevőktől, hogy mennyire idegesítik őket a reklámok a tv-ben?

A legtöbbjük, 50 százalék azt felelte, hogy elkapcsol a csatornáról, ha a műsor közben reklámot sugároznak,

21 százalék néha kapcsol el, 16 százalék soha nem kapcsol el, mert elmondása szerint nem zavarja őt a reklám, 10 százalék pedig ritkán kapcsol el, mert figyeli a reklámokat.

A nemek aránya gyakorlatilag nem bontható szét, hiszen a férfiak 51, míg a nők 49 százalékban kapcsolnak el, a soha nem kapcsol el kategóriában viszont a nők 17 százalékkal vezetnek a férfiak (14 százalék előtt).

Kép: Economx

A számok szerint

a 60+-osokat zavarja leginkább a reklám, ugyanis ők kapcsolnak el a legmagasabb arányban (61 százalék),

a középkorúak (40-59 évesek) viszont szívesen megnézik a reklámokat is.

A legnagyobb mértékben (59 százalék) a budapestiek mondták, hogy minden esetben elkapcsolnak a reklámokról, a községben élők (19 százalék) viszont soha nem kapcsolnak el, kifejezetten érdekli őket a hirdetés.

A hazai lakosság ötöde betiltaná a reklámokat

A végén pedig felvetettük kérdésként Gelencsér András meglátását, miszerint be kéne tiltani a reklámokat a túlfogyasztás érdekében. 23 százalék szerint elég lenne csak korlátozni a reklámokat, hogy ne legyenek túl zavaróak,

20 százalék viszont azt mondja, hogy igen is be kell tiltani őket.

19 százalék úgy gondolja, hogy csak bizonyos típusú hirdetéseket kellene korlátozni, 4 százalék szerint pedig jó minden úgy, ahogy van.

Az adatokból kiderül, hogy leginkább a nőket zavarja a tv-ben a reklám, ugyanis a tiltók (21) és a korlátozók (54) kategóriájában is ők vannak többen.

A legtöbben (24 százalék) a fiatalok közül gondolják úgy, hogy véget kell vetni a reklámozásnak, a leginkább (59 százalék) pedig a 60+-osok korlátoznának.

Kép: Economx

A mindössze általános iskolai végzettséggel rendelkezők a legszigorúbbak (22 százalék), ők tiltanának, és szintén ők (54 százalék) korlátoznának a legnagyobb mértékben. A diplomások viszont nincsenek ellene a hirdetéseknek, 10 százalékkal ők mondják a legtöbben, hogy sem tiltani, sem korlátozni nem kell.

A községben élők (22 százalék) és a budapestiek (21 százalék) tiltana, és szintén a községiek (59 százalék) korlátozna. A vármegyeszékhelyen élők szerint (34 százalék) viszont elég lenne csak bizonyos típusú reklámokat korlátozni.

Összességében tehát elmondható, hogy egy hajszálnyival ugyan, de a többség vásárolt már kifejezetten többség hatására, ám nem jellemző, hogy többet költene emiatt.

Elsöprő többség kapcsolja el az aktuálisan nézett csatornáról, amikor reklámot sugároznak, de ugyancsak sokan mondták azt, hogy betiltani nem, de korlátozni mindenképp szükséges lenne a hirdetéseket.