A külfölddel folytatott kereskedelmi és befektetési forgalom legszélesebb mérőszáma augusztusban 4,3 milliárd dolláros többletet mutatott, szemben az előző havi 778 millió dolláros felülvizsgált többlettel a központi bank adatai szerint.

A Bloombergnek nyilatkozó közgazdászok ennél kevesebb, 4,2 milliárd dolláros többletre számítottak. Az eredmény fő hajtóereje a szolgáltatások 8,7 milliárd dolláros nettó többlete volt.

Az adatok erőteljes javulása arra mutat rá, hogy miként segíti a külföldi áruk iránti kereslet csökkenését a restriktív monetáris politika a magas hitelfelvételi költségek, valamint a helyi hitelállomány növekedésének korlátozása révén. Eddig ugyanis korlátozottan hatott a fogyasztási cikkek behozatalára a szigorú politika.

Augusztusban a líra a legrosszabbul teljesítő devizák között volt, melyet a globális piaci visszaesés, valamint a helyiek dollár iránti növekvő keresete okozott, ami a helyi valutában történő megtakarítások ösztönzését célzó politika ellenére a valutába vetett bizalom törékenységét mutatja.

A devizakereslet az augusztusi tartalékadatokból is visszatükröződött: három egymást követő hónap növekedését követően 2,5 milliárd dollárral csökkent.

A nettó kihagyások és hibák, vagyis az ismeretlen eredetű pénzösszeget mintegy 3,7 milliárd dolláros kiáramlást jelentettek – írja a lap.

Szijjártó Péter belengette: mi is beállunk a sorba

A külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ közgyűlésén, New Yorkban arról beszélt: Törökország után újabb ország játszhat kulcsszerepet Magyarország energiaellátásában. Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.