Már végképp nem tudják szó nélkül hagyni a nyugdíjrendszer fenyegető összeomlása ellen érkezett, legújabb szakértői javaslatot az idősügyi szervezetek Németországban, ahol most az egyik kormányközeli gazdaságkutató intézetre záporoznak a megbotránkozott kritikák. 

A megosztó elképzelés szerint fő nyugati partnerünknél

kötelező lenne a nyugdíjasoknak plusz egy év szolgálatot teljesíteni a munkával töltött éveik után.

Ezzel egyrészt hozzájárulhatnak a munkaerőhiány enyhítéséhez az ápolási, szociális és védelmi területeken, tehermentesítve az aktív korosztályt a társadalombiztosítás terhei alól.

Másrészt, a hadsereg felerősítéséhez is jól jönnek a dolgos kezek – érvel az ötletgazda Német Gazdaságkutató Intézet (DIW).

Fizessenek a vállalkozók és az „ingatlanhalmozók”

Korábban a DIW javasolta azt is, hogy a kormány vezessen be különadót a jól kereső nyugdíjasokra, amivel stabilizálnák a németországi nyugdíjrendszert, és csökkentenék az időskori elszegényedés kockázatát. 

A „boomer szolidaritási adót” minden olyan szépkorú összes nyugdíjbevételére kivetnék, akiknek jövedelme a felső 20 százalékba esik.

Például a köztisztviselőket és az önálló vállalkozókat, valamint „az öt ingatlannal rendelkező tehetős magánszemélyeket” is megsarcolnák, amivel az átlagnyugdíjasok 40 százalékának tudna az állam plusz pénzt biztosítani. 

A gazdaságkutató újabb elképzelése kötelező munkára is fogna minden idős embert a németeknél: az úgynevezett „nyugdíjas szolgálati évben” lényegében még nem élvezhetnék a kiérdemelt pihenésüket az érintettek, hanem ugyanúgy, mint az aktív munkavállalók,

el kéne járniuk kórházakba, szociális intézményekbe, a védelmi szervezetek különböző programjaiba vagy éppen a hadseregbe,

közreműködni a szociális feladatokban.

Nem szültek eleget, büntetésképp dolgozhatnak

Az indoklás szerint ugyanis a fiatalokra manapság túl sok teher hárul, ami iránt a nyugdíjasoknak szolidárisnak kell lenni, főként, hogy a juttatásaikat sem könnyű már kitermelni, mert kevés a munkavállaló – ennek oka a DIW szerint az, hogy az 1950-es évek közepe és az 1960-as évek vége között született boomer generáció nem vállalt elég gyermeket. 

A hatvanas években hat járulékfizető tartott el egy nyugdíjast, most ott tartunk, hogy hamarosan csak ketten lesznek – érvelt Marcel Fratzscher közgazdász a Spiegelnek adott interjúban, amivel kiverte a biztosítékot, mert a kritikusok szerint egymás ellen hangolja a generációkat, fokozva az egyébként is élesedő társadalmi feszültségeket.

Mások mellett a Német Szociális Szövetség (SoVD) is felháborodott. 

Azt az életre szóló döntést, hogy nem vállalnak négy gyermeket, emberek milliói anyagi okokból hozták meg, mert dolgozniuk kellett a növekvő megélhetési költségek miatt – mondta Michaela Engelmeier, a SzoVD vezetője a dpa hírügynökségnek.

Ezért szerinte tiszteletlenség, hogy ezt most büntetésként felhasználva nyugdíjasként is megdolgoztatnák az időseket.

Felkészülnek a nők: mégis behívhatják őket a seregbe

A kötelező nyugdíjas szolgálat felvetése mögött nemcsak a társadalombiztosítás tehermentesítése áll, hanem az is, hogy a mostanában központi témaként kezelt védelmi felkészülésben a hadsereg csak a fiatalokat célozza. 

Megírtuk: a 18-25 év közötti férfiaknak hamarosan egy kérdőívet kell kitölteniük, amelyben nyilatkoznak az állam felé, hogy hajlandók-e beállni a Bundeswehrbe, ám később orvosi alkalmassági vizsgálat is vár a német férfiakra.

Pénteken Friedrich Merz is ledobta a bombát: a kancellár a francia TF1 műsorszolgáltatónak kifejtette, hogy az új szolgálati modell ugyan az önkéntes részvételen alapul, de

ha a katonákból hiány lesz, a nők kötelező katonai szolgálatát is fontolóra veszik. 

Ehhez az alkotmányt is módosítani kell, amely jelenleg nem engedélyezi a nők behívását a hadseregbe, pedig szerinte „ezt kellene tenni”.

Merz az orosz fenyegetéssel indokolta a katonai szolgálat kiterjesztését, mivel mint mondta, Vlagyimir Putyin elnök nemcsak Ukrajnát veszi célba, hanem vissza akarja állítani a régi Szovjetuniót.

Ez az én országom egy részét is magában foglalja

– fogalmazott Németország vezetője.