Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet vezető elemzője lapunknak úgy fogalmazott, hogy „a német kormány végre-valahára kimondta, hogy Németország válságban van, és ez jó hír”. 

Az elemző rámutatott, hogy a friss adatok szerint a német gazdaság a második negyedévben 0,3 százalékkal zsugorodott, miközben az export 0,6 százalékkal esett vissza – pedig az amerikai védővámok hatása még meg sem jelenhetett igazán.

Kapcsolódó

A német statisztikai hivatal felülvizsgálta a korábbi évek növekedési adatait is, amelyből kiderült, hogy Németország 2022 és 2024 között az eddig kimutatottnál jóval mélyebb visszaesést szenvedett el

Lényegében a német gazdaság 2019 óta nem növekszik, és az egyetlen olyan fejlett ország, aminek ugyanakkora a gazdasága, és nem nagyobb, mint hat éve

– hangsúlyozta Tatár. Összehasonlításképpen hozzátette, hogy az európai gazdaságok átlagosan 7 százalékkal, az amerikai pedig 13 százalékkal bővült ugyanezen időszak alatt.

Az ipar válsága mélyül

Az elemző szerint az ipar és különösen az energiaintenzív ipar teljesítménye egyre csak pörög lefelé, közelítve a Covid-lezárások mesterséges mélypontjához. 

Elindult a gyárak bezárásának második hulláma is, többek között az autóiparban, a vegyiparban és a fémiparban. 

Tatár ironikusan megjegyezte: „Ki gondolta volna, hogy a vállalatok és a társadalom erőltetett, piacgazdaság torzító zöldesítése, az atomerőművek és az orosz energia betiltása idővel súlyos következményekkel jár majd?”

A hat éve növekedésre képtelen Németországnak lényegében most egyszerre kellene előteremtenie a zöldátállás és a fegyverkezés exponenciálisan növekvő költségeit. 

Friedrich Merz német kancellár hétvégi beszédében maga is elismerte, hogy „a problémák súlyosabbak, mint egy éve gondoltuk volna”, és hogy az ipar „nagy része már nem versenyképes”. A kancellár szerint a bőkezű német jóléti szociális állam „többé már nem finanszírozható” – közölte a döbbent hallgatóságával.

„Most egy pillanatra tegyük félre azt a kellemetlen kérdést, hogy ennek a beismerése – Merz, a német politikai elit és a fősodor média számára – miért tartott ennyi ideig”.

„A válasz egyébként természetesen az, hogy az elmúlt 15 év német kormányai minden politikai tőkéjüket a fenti önsorsrontó programokba fektették" – véli Tatár.

Reformok vagy kormányválság?

Tatár Mihály szerint a valóság kimondása mindenki számára jó hírnek kellene lennie, hiszen most végre sor kerülhet az égetően szükséges, mély reformokra.

Az elemző szerint „egy 180 fokos energiapolitikai irányváltásra” lenne szükség,

valamint arra, hogy a felülről irányított, bürokratikus társadalom- és gazdaságépítés helyett áttérjenek egy olyan gazdaságpolitikára, amelynek középpontjában az innováció és a globális versenyképesség áll. 

Ez azonban súlyos konfliktusokat jelentene a zöldátállást építgető Európai Bizottsággal és a német baloldali pártokkal, köztük a koalíciós partner SPD-vel is. Az SPD egyelőre visszafogottan reagált Merz kijelentéseire, azt közölték, hogy „minden értelmes felvetést meghallgatunk”. 

Tatár szerint a német gazdaság válsága hamarosan elhozza majd a német kormánykoalíció válságát is, és „remélhetőleg Berlin ezúttal a mély reformok, nem pedig az eladósodás és időhúzás felé indul majd el”.

Az elemzővel korábban megvizsgáltuk, hogyan befolyásolja az ideológia az uniós energiapolitikát. Cikkünket ide kattintva olvashatja el.