Magyarországon az első közterületen található fizető parkolót még 1974-ben jelölték ki Budapest belvárosában, 1986-ban pedig a tarthatatlanná váló parkolási helyzet miatt már igen komoly tarifaszintet állapítottak meg 20 Ft/órás mértékben, amely a mai inflációval korrigálva körülbelül 780 forintnak felelne meg.

A parkolás árához legutóbb 2022-ben nyúltak hozzá jelentősen, akkor alakult ki a mai A, B, C, D-zónás díjszabás. Később a zónahatárokat kiterjesztették, de a díjszabás nem változott. Év végén viszont a Fővárosi Közgyűlés parkolási reformokról döntött. 

Kapcsolódó

Eszerint 2026-tól:

  • Leszerelik a parkolóautomatákat, a parkolást innentől kizárólag a BudapestGO alkalmazáson keresztül lehet majd intézni. Ezzel együtt az ellenőrzést is átalakítják és rendszámleolvasást vezetnek be a parkolójegy fizikai meglétének ellenőrzése helyett.
  • A parkolási díj az A és a B zónákban 200 forinttal, a C és D zónákban pedig 100 forinttal drágul, de csak azoknak, akik nem rendelkeznek Budapest bérlettel.
  • A zöld rendszámos autók ingyenes parkolása megszűnik.

Azt is tervbe vették, hogy az 1,8 tonnánál nehezebb belső égésű motoros és a 2 tonnánál nehezebb elektromos személyautók párizsi mintára dupla díj fizetésére lesznek kötelezve, azonban ehhez szükség van egy vonatkozó jogszabály parlamenti módosítására.

A fizetős parkolás alapvető funkciója, hogy akinek kell, az meg tudjon állni a városban, de csak korlátozott ideig tartózkodjon ott

- világítja meg a parkolási rendszer hátterét elemző írásában a Totalcar. 

A cél az, hogy a parkolási költségeket mérlegelve minél többen használják a tömegközlekedést és minél kevesebben fizessenek a parkolásért. Az önkormányzat ugyanis nem feltétlenül kaszál hatalmas pénzeket a parkoláson, csupán annak érdekében tartják fenn a díjfizetés intézményét, hogy mindig legyen elég hely annak, akinek kell - mutat rá a szakportál.

Tehát amikor a parkolásért fizetünk, akkor azért a kárért fizetünk, amit a köznek okozunk azzal, hogy elfoglaljuk a másra is hasznosítható területet, továbbá, hogy a behajtásunkkal rongáljuk az utat.

A közösség számára ugyanis minden, ami kizárólag az egyén jólétét szolgálja, teljesen érdektelen. A közösségnek önmagában nincs szüksége privát járművekre, ezért azok jelenléte az életterében okoz egy bizonyos kárt.

Természetesen az egyén továbbra is dönthet úgy, hogy a saját mobilitását nem a mindenki számára elérhető eszközökkel oldja meg, hanem intézi saját maga, csak ezzel nem árthat a közösségnek. Ezen az elven működik a fizető parkolás.

Ami pedig a zöld rendszámos autók parkolódíj-mentességét illeti: az autó helyet foglal és kárt okoz, akár zöld a rendszáma, akár nem. A zöld rendszámos autók annyiban különböznek belső égésű társaiktól, hogy amíg elérik a parkolóhelyet, nem pöfögnek. Viszont miután állnak, pontosan ugyanannyi helyet foglalnak, mint a hagyományos autók.

Tehát a zöld rendszámmal közlekedők ingyenes parkolása arra ösztönzi az ingázókat, hogy zöld rendszámos autóval járjanak be a városba, akkor is, ha egyébként más módját választották volna a közlekedésnek.

Ezért szüntették meg vidéken már korábban is az ingyenességet.

A parkolási helyzetet könnyítenék a nagy kapacitású agglomerációs tömegközlekedési kapcsolatok és P+R parkolók, ezekből viszont Budapesten komoly hiány van. A nagy volumenű parkolóépítés ráadásul egy idő után mindenképpen oda vezet, hogy a parkolóhelyek egyszer csak elfogynak, és megint az áremelés jelent majd megoldást.

A közterületi fizető parkolás tehát sosem lesz olcsóbb, de sok esetben valós probléma a megbízható, pontos és gyors alternatíva hiánya 

- állapítja meg a szakportál, hozzátéve: a belvárosi parkolási problémákra egyedül az agglomerációs tömegközlekedés fejlesztése jelenthet megoldást.