Mint egy katasztrófafilm: ma elnyelheti a víz a parajdi sóbánya látogatott csarnokait - KÉPEK

Továbbra is ömlik a megduzzadt Korond-patak vize a parajdi sóbányába, és ma már a létesítmény turisták által látogatott részét is eléri. A Hargita megyei önkormányzat válságstábot hozott létre a turizmus megmentésére.

A Hargita megyei községben kialakult rendkívüli helyzetről Nyágrus László polgármester a Maszol hírportálnak elmondta: jelenleg a bánya egyik legújabb részét, a Telegdy-szárnyat próbálják megmenteni két szigetelőgát kialakításával. Ez reményt adhat mindannyiunk számára. Nemcsak a turizmusnak, hanem a kitermelésnek is – fogalmazott.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A Székelyhon hírportál arról számolt be, hogy a sóbánya feletti területet – ahol a patak vize bezúdul a bányába – lezárták, mivel ingataggá vált a talaj. Az illetékesek attól tartanak, hogy újabb helyeken szakad be a patakmeder, ezért az oda vezető hidat csendőrök őrzik. A helyiek szerint már jelenleg is több víznyelő van, ahol zúdul be a víz a bányába.

Parajdon folyamatosan esik az eső, és a meteorológusok szerint ez még jó ideig így is marad.

A helyi sajtó beszámolói szerint a község lakosainak körében nagy az elkeseredés, attól tartanak, hogy beomlik a bánya, és úgy vélik, sokkal nagyobb a baj, mint ahogy azt a hatóságok állítják. Szerintük a jelenlegi helyzetet meg lehetett volna előzni, ha az illetékesek időben beavatkoznak, hiszen évek óta tudni lehet a vízszivárgásról. Azt is kifogásolják, hogy a bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) nem kommunikál kielégítően a helyzet súlyosságáról.

A Hargita megyei község lakosai attól tartanak, hogy a bánya bezárásával a Parajdnak és környékének megélhetést biztosító turisták is elmaradnak.

Nyágrus László szerint szakemberek bevonásával áthidaló megoldásokat kell találni ahhoz, hogy a sóbánya bezárása esetén meg tudják tartani a környéken a turistákat, amiben segít, hogy az elmúlt években számos turisztikai attrakció épült. Kiemelte: mindezzel együtt Parajd és a térség idegenforgalmának a sóbánya a motorja.

Bíró Barna-Botond, Hargita megye önkormányzatának elnöke válságkezelő csoportot hívott össze a parajdi sóbánya ügyében, hogy „gyors, összehangolt és hatékony fellépéssel megvédjék a közösség jövőjét, a helyi turizmust". Közölte: a bánya megmentését célzó elengedhetetlen sürgős műszaki beavatkozások mellett – ami a szakemberek feladata –, átfogó turizmusmentő kampányra is szükség van, mely új lendületet adhat a térségnek.

Azt kérte a szakemberektől – turisztikai szakértőktől és térségfejlesztéshez értőktől –, hogy még a héten találkozzanak a parajdi vállalkozókkal, hallgassák meg álláspontjukat, és utána dolgozzanak ki javaslatot, amely alapján a megyei önkormányzat „országos turisztikai felhívással" fordulhat a magyar vagy a román kormányhoz segítségért – részletezte Bíró Barna-Botond.

Parajd lakosainak 80 százaléka a turizmusból él

– emlékeztetett a tanácselnök, aki szerint a megyei önkormányzat elkötelezett amellett, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogassa a helyreállítási munkálatokat és a turizmus újraindítását.

Parajdon május 8-án helyi szintű veszélyhelyzetet hirdettek, melyet pénteken június 6-ig meghosszabbítottak a bányába betörő víz miatt. A Hargita megyei önkormányzat 400 ezer lejes (32 millió forint) gyorssegélyt szavazott meg a község számára a sóbányát veszélyeztető vízbetörés megfékezésére.

A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel. A felszín alatt 120 méterre található csarnokokban játszóterek, foglalkoztató és kikapcsolódási terek, ökumenikus kápolna és moziterem várta a turistákat. Jótékony mikroklímája miatt egészségeseknek és betegeknek is ajánlott volt időt tölteni a tárnákban, ami segíti a relaxációt, a szervezet regenerálódását, és számos egészségi panaszra is javallott.