Az AI Summit 2025 konferencián tartott előadásában Palkovics László, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos a hazai MI-stratégia új szakaszáról beszélt. Egy Churchilltől kölcsönzött mottóval („minél távolabbra tekintünk hátra, annál messzebbre látunk előre”) indítva hangsúlyozta: a jövő nem kiismerhetetlen, hanem adatokra és modellekre építve igenis előrejelezhető.

Palkovics László emlékeztetett arra, hogy a kormány fél éve konszolidálta a 2020 óta zajló MI-programokat, az új stratégia pedig már elfogadásra is került. A kormánybiztos tíz területet emelt ki, ahol Magyarország saját adottságaira és előnyeire építve tud kitörni.

Az egyik ilyen a kultúra és történelem: a Nemzeti Levéltárban őrzött több évszázados dokumentumkincs például lehetővé teszi, hogy múltbeli adatokra építve társadalmi folyamatokat modellezzenek. Hasonlóan fontosnak nevezte a magyar nyelvi és tudományos korpuszokra épített „nagy magyar modell” létrehozását, amelyet rajtunk kívül más nem fog megalkotni.

Az infrastruktúra kapcsán bejelentette: Magyarország kedvező energiamixe miatt vonzó célpont az adatközpont-beruházásokra,.A szuperszámítógépek és a nagy adathalmazok kezeléséhez szükséges kapacitások szerinte alapfeltételei annak, hogy hazánk pozíciót foglaljon el az európai MI-térképen.

Külön kitért a robotikára: ma még a négylábú robotok vonzzák a figyelmet, a jövő a humanoid eszközöké. Magyarország ipara (autó- és akkumulátorgyártás, gépipar) minden képességgel rendelkezik ahhoz, hogy ezek fejlesztésében és gyártásában is szerepet vállaljon.

A finanszírozásról szólva jelezte: 75 milliárd forintos forrás nyílik korai fázisú startupoknak, valamint vállalatok alapítására.

Az oktatásban már ősszel megjelennek az első mesterséges intelligenciára építő tananyagok. Az egészségügyet a legígéretesebb alkalmazási területnek nevezte:

a molekuláris ujjlenyomattól kezdve a diagnosztikai algoritmusokon és robotsebészeten át a személyre szabott terápiáig számos magyar fejlesztés zajlik.

A kkv-k támogatására jogi és gazdasági döntés-előkészítő MI-alkalmazások készülnek, a közigazgatásban pedig városi, megyei és kormányzati szinten is zajlanak MI-projektek.

Palkovics László az agráriumban az adatalapú termeléstől a vadállomány-monitorozásig, az energetikában pedig a napenergia menetrendezés MI-alapú előrejelzéséig sorolta a lehetőségeket, utóbbi egy néhány hét alatt megtérülő beruházás.

Zárásként hangsúlyozta: nem az MI-től kell félni, hanem attól, ha nem tudjuk megfelelően használni.

Az egyik legjobb dolog, ami velünk történhetett, hogy ez az eszköz a rendelkezésünkre áll

– fogalmazott.

Kapcsolódó