Noha Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrég arról beszélt, a választási költekezés „a baloldali kormányok sajátossága”,

a nyolc hónap múlva várható 2026-os választás előtt a negyedik ciklusát töltő Orbán-kormány most is bejáratott kampányeszközként használja a lakossági támogatások növelését.

Kapcsolódó

– írja a Telex, és fel is sorolja, mely költségvetési tételekkel kell számolni.

A 2025-re tervezett támogatások között szerepel többek között:

  • 2,6 millió nyugdíjas kap fejenként 30 ezer forint összértékű élelmiszer-utalványt október közepéig, ami összesen 83 milliárd forintjába kerül a kormánynak.
  • Július elsején 50 százalékkal emelkedett a családi adókedvezmény, ami a jegybank számítása szerint szintén 83 milliárd forintos plusztétel lesz az idei költségvetésnek.
  • Szintén július elsejétől a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) mentessé vált a személyi jövedelemadószemélyi jövedelemadó (szja) alól, a kormány 10 milliárdos kieséssel számol a 2025-ös költségvetésben.
  • Szeptemberben indul az Otthon Start Program, amiben fix, három százalékos kamatozású lakáshitelt kaphatnak azok, akiknek az elmúlt tíz évben nem volt 50 százalékot meghaladó tulajdona belterületi ingatlanban, a maximum felvehető hitel összege 50 millió forint. A program pontos költsége a jelentkezők számától és a piac reakciójától is függ, de a kormány idén és a 2026-ban még évi 50 milliárd forint alatti összeggel, 2027-től már 50 és 150 milliárd forint közötti költséggel számol.
  • Október 1-től a háromgyerekes nők mentesülnek az szja fizetése alól. Ez 200 milliárd forintba kerül a költségvetésnek 2026-ban a minisztérium becslése alapján, de 2025-ben még csak a negyedébe.

Ezek így összesen körülbelül 270–280 milliárd forintnyi plusz kiadást jelenthetnek a 2025-ös költségvetésnek, a 2026-os költekezés viszont ennél jóval nagyobb lehet.

2026-ra a következő tételekkel kell számolni a költségvetésnek:

  • A legnagyobb tétel a 456 milliárd forintos kiadását a fegyverpénz jelenteni, amelyről még februárban döntött a kormány. Ezt februárban osztják ki a rendvédelmi dolgozók között, az összeg hathavi fizetésükkel egyenlő bónuszt jelent a rendőröknek és katonáknak.
  • A januárban induló, egymillió forintos, köztisztviselőknek járó otthontámogatást lakáshitel törlesztésére vagy új lakáshitel önrészének kifizetésére költhetik majd az arra jogosultak. Erről csak annyit lehet tudni, hogy a munkavállalók körülbelül 18 százaléka fizet vissza jelenleg hitelt, de ez az arány az állami alkalmazottaknál valamivel alacsonyabb. Ha 15 százalékkal számolunk, az körülbelül évi 100 milliárd forint kiadást jelentene a költségvetésnek, ez alapján ugyanakkor úgy tűnik, hogy a miniszter nem vette figyelembe a támogatás lehetséges ösztönző hatását, ami a 15 százalékos arány emelkedését okozhatná.
  • Januártól az szja-mentességet már a 40 év alatti, kétgyermekes szülőkre is kiterjesztik, ami körülbelül 120 milliárd forintba fog kerülni.
  • Emellett a harminc év alatti egy gyermekes anyák is szja-mentességet kapnak, amivel nagyjából 40 milliárd forinttól esik el a költségvetés.
  • Megduplázzák a családi adókedvezményt is, aminek költsége 290 milliárd forint lesz.

Mindez 1000-1100 milliárd forintnyi extra kiadást jelent az államnak a 2026-os költségvetésben.

Ezek mellett további tétel még

  • a 586 milliárd forintos költséget jelentő, 2026 februárjában fizetendő 13. havi nyugdíj;
  • a 30 ezer főnél kevesebb lakosú városok önkormányzati dolgozók bérének 15 százalékos emelése, amely 43 milliárd forinttal terheli meg a költségvetésnek;
  • a novemberben esedékes nyugdíjkorrekció 105 milliárd forintba kerül;
  • az idei bérmegállapodás alapján jövőre 13 százalékkal emelkednének a minimálbérek, ami 2026-ban 96 milliárd forintjába kerülne a kormánynak;
  • a kabinet tervei szerint 12 százalékkal nő a vízügyi dolgozók bére, és emelnék az igazságügyi dolgozók illetményét is: előbbi 5 milliárd, utóbbi pedig 53 milliárd plusz kiadást jelent a költségvetésnek;
  • két ütemben, a diplomás átlagbér emelkedésével megegyezően emeli a kormány a tanárok bérét is, ez körülbelül 156 milliárd forintba kerülhet.

A lapnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt mondta, hogy számításai szerint így a kormány intézkedések közül

a klasszikus értelemben vett osztogatás körülbelül 1300-1400 milliárd forintot jelenthet két év alatt, ami jelentősen elmarad a korábbi választások előtt megfigyelt szinttől, így például a 2022-es választás 1800 milliárd forint körüli kampányköltekezésétől.

Ráadásul akkor a GDP is kisebb volt (66,3 ezer milliárd forint), így az akkori osztogatás arányaiban nagyobb terhet jelentett a költségvetésre, mint a mostani, nagyobb GDP mellett.

Az idei év gazdaság alulteljesít, a növekedés 1 százalék körül várható, és emiatt a költségvetési bevételek is elmaradhatnak a korábbi tervektől. Virovácz Péter és Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője sem tartja reálisnak a kormány előzetes, 4,1 százalékos hiánycélját.

A három nagy hitelminősítő közül az S&P áprilisban negatív kilátásba helyezte Magyarország minősítését, ami a befektetésre ajánlott kategória határán álló ország számára kockázatot jelent. Bár a szakértők szerint a leminősítés nem valószínű a választások előtt, egy esetleges besorolás-romlás a finanszírozási költségek jelentős emelkedésével járhat.

A kormány ezért vélhetőbben óvatosabban költ az idei és jövő évi kampányidőszakban, a támogatásokat kis összegben, jól célozva kívánja kiosztani, hogy elkerülje a hitelminősítők negatív reakcióját.