Márciusban a magyar kormány az Európai Bizottságnál (EB) kezdeményezte 545 millió euró átcsoportosítását a félidős felülvizsgálat során, hogy a jelenleg befagyasztott uniós alapok egy részét átmozgassa olyan programokba, amelyek kifizetései nincsenek felfüggesztve. A cél az volt, hogy Magyarország hozzáférjen a jogállamisági eljárások miatt blokkolt kohéziós forrásokhoz.

A Portfolio azt írta, hogy bár az EB formálisan jóváhagyta az átcsoportosítást, de a források döntő része továbbra is zárolva maradt. Ráadásul a lépés visszafelé sült el:

Kapcsolódó

a befagyasztott összeg 2,4 milliárdról 2,7 milliárd euróra nőtt, mivel az átcsoportosított pénzek egy része olyan programokhoz kapcsolódott, amelyekben az akadémiai szabadság megsértése miatt az EB jogi szolgálata újabb felfüggesztést javasolt.

Az átcsoportosítás céljaként a kormány azt jelölte meg, hogy Magyarország részt vehessen az új uniós iparpolitikai irányokban, például a kritikus technológiák és szuperszámítógépek fejlesztésében a STEP (Strategic Technologies for Europe Platform) prioritások révén. A GINOP Plusz és DIMOP Plusz programokból mozgatták át a forrásokat, de a modellváltott egyetemeket nem zárták ki teljeskörűen, ezért az áthelyezett pénzek is zárolás alá kerültek.

A befagyasztás oka az alapjogi charta horizontális feltételeinek megsértése: Magyarország nem garantálja teljes körűen az akadémiai szabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét, így a programokban az egyetemek és együttműködő szervezeteik nem vehetnek részt kedvezményezettként vagy közvetett partnereként.

A lap szerint van egy jó hír is: a közérdekű vagyonkezelői alapítványi fenntartás egyszerűbb módosításával a jelenlegi források részben elérhetővé válhatnak, és a STEP előfinanszírozásának köszönhetően a projektek 30 százalékát gyorsan lehívhatja a magyar kormány. Brüsszeli tisztségviselők szerint ez nem külön magyar kedvezmény, más tagállamok is igénybe vehetik, ha időben benyújtják módosítási kérelmüket a STEP-prioritásokra.

Az Európai Parlament szerint az EB két éve jogtalanul engedélyezte 10,2 milliárd euró felszabadítását Magyarországnak, ezért pert indított a döntés megsemmisítéséért az uniós bíróságon. Ha az Európai Unió Bírósága a parlamentnek ad igazat, Magyarországnak vissza kell fizetnie a már megkapott pénzt. Erről ITT írtunk bővebben.