Megkérdeztük Tatár Mihályt, mi áll az arany drasztikus áremelkedése mögött. A szakértő már az év elején figyelmeztetett: az Egyesült Államoknak elemi érdeke lesz a dollár drasztikus leértékelése és a kamatok csökkentése. „E nélkül ugyanis nem lehet kezelni az alig felfogható méretűre, 38 ezer milliárd dollárosra duzzadt amerikai államadósságot, közben pedig megtámogatni a kereskedelmi háborús sokkja alá került gazdaságot” – magyarázta az elemző.

A probléma azonban ennél jóval összetettebb. A dollár alapú pénzügyi rendszer miatt a világ megtakarításainak – legyen szó magánszemélyekről, cégekről, nyugdíjalapokról és jegybankokról – döntő részben dollárban van. Azon belül is főleg amerikai államkötvényekben: hiszen a globális bankrendszerben mindennek ez az alapja, a pénzügyi fedezete, a „kockázatmentes eszköz”.

Tatár Mihály rámutatott: a radikális dollárgyengítő politika viszont azzal fenyegeti a befektetőket, hogy visszavonhatatlanul elértékteleníti ezeket a megtakarításokat.

Geopolitikai feszültségek rombolják a bizalmat

Arra a kérdésre, hogy mi rendítette még meg a dollár iránti bizalmat, a szakértő a geopolitikai helyzetet említette. A geopolitikai blokkosodás és a nyugati szankciók, pénzügyi korlátozások tömeges bevetése is aláássa a bizalmat a dollár alapú pénzügyi rendszerben. Tatár Mihály példaként az orosz devizatartalékok zárolására és fokozatos elvételére, vagy a tisztán külpolitikai nyomásgyakorlás céljából kivetett büntetővámokra hívta fel a figyelmet.

Az elemző szerint nem csak az Egyesült Államok küszködik egyre közeledő adósságválsággal. Elég, ha a francia vagy japán pénzügyek krízisére gondolunk és az ebből adódó politikai instabilitásra.

Ez a többrétű bizonytalanság radikálisan átformálja a befektetői magatartást.

Menekülés a biztonságos kikötőkbe

Mindez oda vezetett, hogy egyre intenzívebben menekülnek a befektetők olyan eszközökbe, amelyek megvédik őket a dollár és a megtakarítások értéke körüli bizonytalanságtól – világított rá Tatár. Ezért szárnyalnak és döntenek új, gazdaságilag megindokolhatatlan rekordokat a nagy részvénypiacok, a Bitcoin, vagy drágulnak megállíthatatlanul az ipari fémek a réztől az ezüstig.

A befektetők lényegében bármibe menekülnek, ami értéket tud tartani a dollár gyengülése közepette.

A messze legjelentősebb trend azonban az arany emelkedése

– hangsúlyozta a szakértő. Itt ugyanis nem csak arról van szó, hogy az ára másfélszeresére drágult egyetlen év leforgása alatt, és mostanra meghaladja a 4000 dollárt unciánként. „Hanem arról, hogy az arany árának emelkedése a globális pénzügyi gondolkodás megváltozását is jelzi: a dollár és az amerikai államkötvények már semmilyen szempontból nem számítanak »kockázatmentesnek«. Nagyon is kockázatosak” – magyarázta Tatár.

Ezért az arany lényegében újra „bevezeti magát”, mint a végső tartalékeszköz

– véli a szakértő. Az elemző egy konkrét számot is említett: amint az arany ára meghaladja majd az 5500 dollárt, akkor az arany lesz a legnagyobb értékű tartalékeszköz a világon – nagyobb lesz, mint a jegybanki devizatartalékok. Ez történelmi fordulópont lenne a globális pénzügyi rendszerben.

Jegybankok rohamozzák az aranyat

Arra a kérdésre, hogy ki vásárolja most az aranyat, Tatár Mihály a jegybankokat említette először. Nem véletlen, hogy a világ számos jegybankja konok elszántsággal vásárolja a sárga nemesfémet: Kína az elmúlt 11 hónap mindegyikében vásárolt aranyat, és – amiről tudomásunk van – már 2300 tonna feletti készletnél jár.

Lengyelország csak idén 67 tonna aranyat vett

– sorolta a szakértő. A korábban az aranyról szinte hallani sem akaró alapkezelők is egyre több aranyat vásárolnak, hogy csökkentsék portfolióik kockázatát. Tatár Mihály megjegyezte: „egyre többször esik szó az amerikai aranytartalék valamilyen felhasználásáról is. A befektetői gondolkodásban már semmi lesz olyan, mint azelőtt” – zárta gondolatait a vezető elemző.

Nagyot lehet velük kaszálni, de melyiket vegyük? Arany vagy bitcoin? – erre a kérdésre kerestük a választ korábbi elemzésünkben, amit ide kattintva olvashat el.