Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mire jók?
A bitcoint (BTC) és az aranyat gyakran hasonlítják össze befektetési eszközként. Az arany unciánként közelítette a 3900 dolláros árat, míg a BTC 124 ezer dollár fölött járva megdöntötte a korábbi legmagasabb árfolyamát. Az arany régóta megbízható értékmegőrzőnek számít, amelyet gyakran használnak az infláció és a gazdasági bizonytalanság elleni fedezetként is.
A BTC ezzel szemben az elmúlt években digitális értékmegőrzőként jelent meg: korlátozott kínálata és decentralizált jellege miatt válik egyre népszerűbbé. Mind a bitcoint, mind az aranyat a portfólió diverzifikálásának és a fiat valuták értékcsökkenéséből eredő infláció elleni fedezetnek tekintik.
Míg az arany stabilitást, magas likviditást, a bankrendszerektől való függetlenséget és kézzelfoghatóságot kínál, a bitcoin olyan előnyökkel rendelkezik, mint az oszthatóság, a hordozhatóság és az átláthatóság a digitális infrastruktúráján keresztül.
További előnyök az aszimmetrikus növekedési potenciál, hiszen a BTC globális penetrációja még mindig nagyon alacsony az aranyhoz képest, a véges – 21 milliós – kínálat, a piaci hozzáférés huszonnégy órában 365 napon. Illetve a BTC globálisan erősebb márkaértékkel rendelkezik a fiatalabb generációk körében, miközben a bitcoin egyre inkább integrálódik a globális pénzügyi rendszerbe.
Az arany új erőre kapott
2025-ben az arany árfolyama látványos emelkedést produkált: év eleje óta közel 39 százalékkal erősödött, míg a bitcoin csupán 19 százalékkal a szeptemberi adatok alapján. Utoljára 2020-ban láttunk hasonló emelkedést mindkét eszköz tekintetében: akkor az év első felében az arany 17 százalékkal, a bitcoin pedig 27 százalékkal emelkedett.
2020 azért érdekes, mert az előző kriptociklusban akkor tetőzött a bikaszezon, ráadásul annak az évnek a második felében szinte felrobbant a BTC árfolyama, hiszen 214 százalékot emelkedett. Akkor az arany már csupán 7 százalékot tudott hozzátenni.
A Statmuse adatai szerint 2020-2025 szeptembere között a BTC ára 920 százalékkal nőtt, míg az arany ára ugyanezen időszak alatt 101 százalékkal emelkedett. Sokak által remélt új bikapiac ebben a ciklusban szintén felveti az alapvető kérdést, hogy a bitcoin most is nagyságrendekkel el fog szakadni az aranytól?
Mi mozgatja az aranyat?
Az arany árfolyamát elsősorban a reálkamatok alakulása határozza meg. Amikor a reálkamat csökken, az arany általában erősödik. Ennek oka egyszerű: mivel az arany nem fizet hozamot, a befektetők inkább akkor fordulnak felé, ha a kötvények reálhozama alacsony. Amikor viszont a reálkamatok emelkednek, az arany jellemzően gyengélkedik.
Az elmúlt időszakban azonban az ismert tendenciák részben megváltoztak. 2022-ben például az orosz–ukrán háború kitörésekor és az Oroszország elleni szankciók idején – mikor a nyugati országok egyes orosz bankokat kizártak vagy korlátoztak a SWIFT-rendszer használatában –, az arany és a reálkamatok együtt emelkedtek. Ez azt mutatja, hogy geopolitikai tényezők időnként felülírják a megszokott gazdasági logikát.
Idén azonban a kamatlábak várhatóan csökkennek még, hiszen a FED már végrehajtott egy 50 százalékpontos kamatvágást, amit persze a piac már jó előre beárazott. Még további két vágást prognosztizálnak a szakértők, majd meglátjuk. Ugyanakkor az inflációs várakozások stabilan 2 százalék felett maradnak, de nem nőnek érdemben, vagyis a FED további kamatvágása csökkentheti a nominális mellett a reálkamatot is. Vagyis a múltbeli mintázatok alapján ez kedvező gazdasági terep lehet az arany számára.
Bitcoin: saját törvények szerint
A bitcoinnál egészen más a helyzet. A statisztikai adatok szerint a BTC árfolyama gyakorlatilag semmilyen érdemi összefüggést nem mutat sem a reálkamatokkal, sem a dollár változásaival kapcsolatban. Miközben, ha a dollár gyengül, az arany általában erősödik, ha pedig a dollár erősödik, az arany ára nyomás alá kerül. Ez azonban nem annyira szignifikáns tendencia, kevésbé meghatározó, mint a reálkamatok és az arany árfolyamának kapcsolata.
A BTC és a reálkamat közötti tartós és markáns tendenciáról azért nem beszélhetünk, mert jelenleg a bitcoin árfolyamát nem a makrogazdasági tényezők, hanem inkább a saját ökoszisztémájában zajló folyamatok mozgatják. Itt említhetjük meg, hogy a BTC egyre elfogadottabb eszköztípus globálisan is, az intézményi befektetők hatalmas nagyságrendben léptek be a piacra, óriási likviditás érkezett ennek értelmében.
A retail, vagyis az egyéni kereskedők szerepe erőteljesen csökken: például a The Fear & Greed Index (Félelem és Kapzsiság Index), amely az átlagemberek hangulatát és piaci aktivitását is jellemzik, kevésbé hatnak már a bitcoinra. Vagyis miközben korábban a bitcoint nevezték digitális aranynak, ma már egyre inkább önálló eszközosztály, amely teljesen önálló útra lépett, nem véletlenül hosszabb távon a hajmeresztő 500 ezer-1 millió dolláros árfolyamot sem tartják kizártnak.
Az is figyelemre méltó, hogy míg az arany egy materializált eszköz, addig a BTC valóban a technológiai forradalom gyermeke. Ezt igazolja, hogy a bitcoin árfolyama sokkal erősebb kapcsolatot mutat a Nasdaq statisztikáival, mint bármely makrogazdasági mutatóval. Vagyis a kriptovalutát alapvetően a technológiai szektor részeként kezelik, még ha persze jelenleg meglehetősen kiforratlan eszköz is, azonban már sokat fejlődött a szabályozó környezet.
Kockázat és hozam: ki teljesít jobban?
A Bitcoin történelmileg sokkal magasabb hozamokat ért el, de sokkal nagyobb volatilitással is járt. Amikor bikapiac van, a BTC hozamai messze lekörözik az aranyat. Ugyanakkor a medvepiacok idején brutális veszteségeket hozott. Egy egyszerű portfóliószámítás is jól mutatja a különbséget: ha 2018 óta valaki 5 százaléknyi bitcoint tartott az S&P 500 index követése mellett, akkor 199 százalékos összhozamot ért el. Ha az 5 százaléknyi BTC-t 5 százaléknyi arannyal helyettesítjük, akkor a hozam 152 százalék.
Persze az utóbbi nagyságrend is nagyszerű. Ha 10 százaléknyi a portfólióban a BTC az S&P 500 index mellett, akkor a hozam már 253 százalék, míg 10 százaléknyi arannyal 155 százalék. Vagyis a bitcoin magasabb potenciális nyereséget kínál, ugyanakkor a volatilitás rendesen kikezdi az idegeket a sokkal nagyobb kockázat miatt.
Generációk harca
Az is látszik, hogy a két eszköz közötti választás sokszor generációs kérdés. A fiatalabb befektetők – különösen az Y és Z generáció – inkább a bitcoin felé hajlanak, mert számukra a digitális pénz természetesebb, és vonzóbb a lehetséges nagy kilengések mellett az extrém magas hozampotenciál. Az idősebb befektetők, különösen a baby boomerek, továbbra is az aranyat tekintik a biztonságos menedéknek, amely bizonyítottan védi a vagyont az infláció és a pénzügyi válságok idején.
Felmerül a kérdés, hogy mit válasszunk? Erre természetesen nincs adekvát válasz, és jósgömbünk sincs, hogy tutira megmondjuk. De azért az egyes emberek motivációja a befektetések kapcsán már némileg irányt mutathat. Ha a fő cél a tőke megőrzése, az arany stabilabb és kiszámíthatóbb választás. Ha a cél a magas hozam és vállalható a nagyobb kockázat, akkor a bitcoin ígéretesebb lehetőség.
Visszatérve a BTC-re, rendkívüli hozamokat produkált a bikapiaci években (2017, 2020, 2023), miközben a medvepiaci években (2014, 2018, 2022) a magas volatilitás miatt nagyon sötét képet mutatott. Vagyis az intézményi adaptációval együtt is a nagy gigaszereplők – bálnák – miatt jobb az óvatosság a bitcoin tekintetében.
