A június 23-án aláírt szerződés értelmében a MOL megvásárolja a BME Fenntartó Zrt. részvényeit, ezzel egy egyedülálló konstrukció jön létre a magyar felsőoktatásban.

Az állam egy B típusú elsőbbségi részvény révén fenntartja stratégiai felügyeleti jogait, míg az egyetem tulajdonában álló C típusú elsőbbségi részvény biztosítja az intézmény részvételét a legfontosabb döntésekben.

Magyarországon valósulhat meg az amerikai egyetemi álom?

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerint „a Műegyetem nem csupán a múlt, hanem a jövő is: a magyar mérnöki tudás fellegvára, most pedig egy új korszak küszöbén áll, ahol az egyetem és az ipar stratégiai szövetséget köt”.  A miniszter ambiciózus jövőképet fogalmazott meg:

Ahogy van Amerikában, Massachusetts-ben MIT, amely egyetem a világ legjobbja, úgy legyen Magyarországon BIT (Budapest Institute of Technology).

A MOL 50 milliárd forintos befektetésének üzenete egyértelmű: szerintük az egyetemek és a gazdasági szektor szoros kapcsolata a fejlődés garanciája.

Mindhárom fél nyerhet a megállapodáson

„Nem csak az egyetem, de a MOL is jól járhat. Lesznek olyan kutatás-fejlesztési projektjeink, amelyekből a MOL részvényesei profitálni fognak. De a legnagyobb nyertes Magyarország lesz" – magyarázta Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója. A vállalatvezető szerint a mérnöki tudás, precizitás még nagyobb hangsúlyt kap majd a magyar gazdaságban.

Forrás: BME
Forrás: BME

„Európában nem szokványos módon egy új megoldást találtunk arra, hogyan lehet egy jobb finanszírozást létrehozni egy egyetemnek. Valami újat valósítottunk meg"

– fogalmazott Hernádi Zsolt. A MOL célja, hogy a BME-vel közösen olyan kutatás-fejlesztési és innovációs platformot hozzon létre, amely képes nagy volumenű, stratégiai jelentőségű ipari projektek elindítására hazai alapon, európai színvonalon. „Csak akkor tudunk helytállni mind a nemzetközi versenyben, ha az oktatással szimbiózisba kerülünk" – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató.

Új modell, régi értékek

Az együttműködéssel a BME egy új, magánfenntartású egyetemi működési modellre tér át, de Charaf Hassan rektor hangsúlyozta, hogy

„a BME-n ugyanúgy lesznek államilag finanszírozott helyek, nem lesz »fizetős« egyetem”.

A rektor szerint az egyetem optimális működéséhez nem csak az állami szerepvállalás, de az ipar bevonása is szükséges. „A BME testreszabott modellben gondolkodott, két partnerrel, a kormányzattal és a MOL-lal. Beszállnak, invesztálnak” – fogalmazott. A rektor szerint ez az ország műszaki egyeteme, és a nemzetközi felsőoktatásban is egyedülálló konstrukció született. „Most rajtunk, a BME polgárain múlik, milyen egyetemet építünk, hogyan élünk ezzel a rendkívüli lehetőséggel” – tette hozzá.

A víziójuk alapján a céljaik egyértelműek: „a kutatási és képzési kiválóságot erősítjük, nemzetközi versenyben a műszaki egyetemek élvonalába törekszünk és a hazai innovációs ökoszisztéma egyetemi motorja leszünk”. Megerősítette Hankó Balázs megállapítását, 2030-ra szerinte is Európa száz legjobb egyeteme közé kerülhet a Műegyetem. „Arról van szó, hogy a történelme alapján az őt jogosan megillető helyre kerül a BME”. 

Szenátusi jóváhagyással lett meg a többség

A BME Szenátusa kétharmados többséggel támogatta az átalakulást, amely így az egyetemi közösség döntése nyomán valósul meg. Az új fenntartói modell kialakítását több hónapos egyeztetés előzte meg az egyetem vezetésével, oktatóival és hallgatóival.

A BME Fenntartó Zrt. irányítását egy igazgatóság végzi majd, amelynek tagjai között helyet kap a rektor is. A MOL által jelölt további tagok olyan elismert szakemberek közül kerülnek ki, akik üzleti, ipari és felsőoktatási tapasztalataikkal képesek az egyetem stratégiai érdekeit képviselni.

Az új irányítási rendszer lehetővé teszi a Mol számára, hogy részt vállaljon a stratégiai döntéshozatalban, miközben az egyetem szakmai autonómiája továbbra is garantált – az akadémiai kérdések a Szenátus és az egyetemi közösség hatáskörébe tartoznak.

kép
Forrás: BME

Már most is élvonalbeli teljesítmény

A BME nyolc karán több mint 20 ezer hallgató tanul, köztük jelentős számú külföldi diák, az intézmény évente több mint 12 ezer új jelentkezőt vonz. A BME meghatározó szereplője az európai kutatási programoknak: a 2021-ben indult Horizon Europe keretprogramban eddig 54 pályázata részesült összesen több mint 17 millió euró támogatásban, ezzel Magyarországon élen jár mind a részvételt, mind az elnyert támogatás összegét tekintve.

A világ legjobb műszaki egyetemei között szerepel 2025-ben is: a mérnöki tudományokban 12 helyet javított és 231. helyezést ért el a QS globális felsőoktatási ranglistán. A megújulás célja, hogy hosszú távon fenntartható és versenyképes szervezeti és finanszírozási struktúrát biztosítson a hazai mérnöki, informatikai és természettudományi képzés, valamint kutatás-fejlesztés meghatározó intézménye számára.