Bár a magyar kabinet maga vállalta az Európai Bizottság (EB) előtt a nyugdíjrendszer reformját a helyreállítási pénzekért, és ehhez szakértőket is felkért,

ennek ellenére nem lesz változás.

Kapcsolódó

A múlt héten látott napvilágot az a nemzetközi nyugdíjjelentés, amit a kabinetnek június 30-ig kellett volna társadalmi egyeztetésre bocsátani, és ami az első lépés lett volna az EB-nek ígért nyugdíjreform irányába.

A kormánynak 2025. március 31-ig kellene elvileg hatályba léptetni a magyar nyugdíjreformról szóló jogszabályt, ehhez készített most javaslati csomagot az OECD. A jelentés célja feltárni azokat a megoldásokat, amikkel a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartható marad hosszú távon.

 Az OECD által elkészített javaslati csomagban egyebek közt ajánlásként szerepelt

  • a jelenlegi nyugdíjkorhatár 69 évre emelése
  • és a Nők40 fokozatos szigorítása is.

A Pénzügyminisztérium a Népszava megkeresésére azonban közölte:

Kiderült:

az EB „nyomására” felkért szakértő javaslataival a kormány nem ért egyet, azokat nem támogatja.

Ezzel kapcsolatban a lapnak nyilatkozva Simonovits András közgazdász azt mondta:

uniós összevetésben páratlan, hogy fő szabályként 65 év alatt nem lehet nyugdíjba menni.

Hozzátette:

  • az OECD is visszavezetné az előrehozott csökkentett nyugdíjat;
  • ahhoz, hogy ez a kedvezmény hosszú távon ne jelentsen extra terhet, a nyugdíjat az előrehozás mértékével arányosan, például évente 6 százalékkal csökkenteni kellene.

Nyugdíjkorhatár igazítása a várható élettartamhoz az OECD javaslata szerint: egy év növekedés a 65 éves kortól várható élettartamban 8 hónappal növelje a nyugdíjkorhatárt. Ezzel a megoldással 2045-re 67 év lenne a nyugdíjkorhatár és 69 év lenne 2070-re, ha elindulna a reform 2025-ben. Ezzel egy időben lenne viszont egy korhatár előtti, korai nyugdíjazási opció alacsonyabb nyugdíjjal, így a dolgozó eldöntheti, hogy alacsonyabb nyugdíjat szeretne hosszabb ideig, vagy magasabb nyugdíjat rövidebb időre. A szervezet javaslata szerint a korai nyugdíjazás maximum két évvel lehet korábbi a nyugdíjkorhatárnál, hogy az ne jelentsen extra terhet. Az OECD szerint ez a lépés járulna hozzá leginkább a fenntarthatósághoz, GDP-arányosan 2,2 százalékot spórolnánk 2070-ben, ha 2035-ben indítanánk, akkor 1,7 százalékot.

Simonovits András úgy fogalmazott: igaz, hogy az OECD-javaslatcsomag nem ígér könnyű álmot, és akármelyik javaslat elfogadása rövid távon népszerűségvesztést okozna a kormányzatnak, komoly változtatások nélkül viszont egyre nőnek a nyugdíjrendszer feszültségei, és hamarosan egyre erőteljesen megszorítások válnak elkerülhetetlenné. Még akár a 13. havi nyugdíj eltörlése is megtörténhet – fűzte hozzá.