A szövetség tájékoztatása szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján az idei második negyedév végén 466 ezer adókedvezményes nyugdíjbiztosítást kezeltek a hazai biztosítók, 7,1 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában.

A nyugdíjbiztosítások egyik fontos vonzereje a tárgyévi befizetések után járó 20 százalékos, akár 130 ezer forintot is elérő adójóváírás. A maximális visszatérítés lehetőségét azonban a szerződők többsége csupán részlegesen használja ki. Tavaly év végén 447 ezer nyugdíjbiztosítási szerződésre megközelítően 127 milliárd forint díjbefizetés jutott. Ez szerződésenként mintegy 283 ezer forintot jelent, ami átlagosan 57 ezer forintos adóvisszatérítéshez juttatta a biztosítottakat – írják a közleményben.

A szövetség kiemelte,

Magyarországon a nyugdíjbiztosítások népszerűsége töretlenül emelkedik, 2018-ban még csupán 285 ezer kedvezményes szerződést kezeltek a biztosítók, az idei év végére várható 480 ezres állomány tehát öt év alatt közel 70 százalékos növekedést jelent majd. Tíz év alatt jutott el a piac a fejlődésének arra a szintjére, hogy a 4,8-4,9 milliós aktív korú népességnek immár tíz százaléka rendelkezzen nyugdíjbiztosítással.

 

A népszerűség növekedésének oka, hogy a lakosság egyre szélesebb rétege számára tudatosul, mire lehet majd elegendő a nyugdíja.

Jelenleg egy átlagos, alkalmazotti bérből és fizetésből élő kezdő nyugdíja általában nem éri el az utolsó fizetésnek a 60 százalékát. Az átlag feletti fizetéssel rendelkezők ennél is kevesebbre számíthatnak, mivel 2013-ig létezett a nyugdíjplafon, amely alapján a bruttó átlagbér háromszorosa feletti részt a nyugdíjszámításnál nem vették figyelembe. Vállalkozóknál általános gyakorlat, hogy minimálbérre jelentették be magukat, náluk a fenti helyettesítési ráta 20-30 százalék körül mozog csupán – hívták fel a figyelmet.

Magyarországon 60-70 különféle nyugdíjbiztosítási konstrukció érhető el. A megkötött szerződések mintegy háromnegyede kapcsolódik különféle befektetési portfolióhoz.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségét 1991-ben 13 alkuszcég hozta létre, jelenleg mintegy 80 teljes jogú, illetve pártoló taggal rendelkezik. A tagok a teljes alkuszi piac teljesítményének mintegy 60 százalékát biztosítják, az általuk közvetített és kezelt állomány alapján ma a szervezet az ország második legnagyobb biztosítótársasága lehetne.

Közben egyre több nyugdíjas megy vissza dolgozni.

Jól jár a nyugdíjas, mert nem kell megfizetnie a 18,5 százalékos tb-járulékot, jól jár a foglalkoztató is, mert mentesül a nyugdíjas keresete után keletkező 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól és jól jár az állam, mert csökkennek a munkaerőhiányból következő feszültségek, a növekvő fogyasztás következtében pedig több áfa érkezik a költségvetésbe. 

A KSH 2023. áprilisi foglalkoztatottsági gyorstájékoztatója alapján számítva a kétmillió öregségi nyugdíjas közül a 65-74 éves korosztályból 129 ezren dolgoztak, vagyis a nyugdíjasok mindössze 6,5 százaléka vállal munkát a nyugdíja mellett. 2019-ben ez a szám a KSH adatai szerint 75 és 80 ezer fő közé esett. 

Mintha nem lenne holnap, úgy öntjük a pénzt a magánpénztárakba

Tovább növekedtek a megtakarítások az önkéntes nyugdíjpénztárakban, miközben az egészség- és nyugdíjkasszák taglétszáma meghaladta a 2,06 milliót. Bővebben >>>