Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A közlemény emlékeztet, hogy 2026. január 27-én a Barátság-vezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába irányuló kőolajszállítás megszakadt, és a vezeték azóta sem üzemel. Ez a helyzet jelentősen növelte a tengerparttal nem rendelkező közép-kelet-európai finomítók függőségét az Adria-vezetéktől (JANAF), amely jelenleg az egyetlen életképes ellátási útvonal maradt számukra.
A MOL és a Slovnaft álláspontja szerint a JANAF visszaél ezzel a természetes monopóliummal. Annak ellenére, hogy az uniós szankciók a Barátság-vezeték üzemképtelensége esetén kifejezetten lehetővé teszik Magyarország és Szlovákia számára a nem szankcionált, tengeri úton érkező orosz kőolaj beszerzését, a horvát üzemeltető halogatja a szállítmányok fogadását. A JANAF további jogi ellenőrzésekre hivatkozik, miközben a szállítmányok megfelelnek az Európai Unió és az Egyesült Államok (OFAC) rendelkezéseinek, amit a magyar és szlovák szakhatóságok is megerősítettek.
Erőfölénnyel való visszaélés és tisztességtelen árazás
A panaszosok szerint a JANAF magatartása a nélkülözhetetlen infrastruktúrához való hozzáférés megtagadásának minősül. A beadványban kifejtik:
- Piac korlátozása: A JANAF ahelyett, hogy átlátható feltételeket biztosítana, ellenőrzési jogkörét a hozzáférés korlátozására használja, fokozva a régiós ellátási bizonytalanságot.
- Versenytorzítás: Az uniós versenyjog értelmében az infrastruktúra feletti monopolhelyzet lehetővé teszi az üzemeltető számára, hogy a versenytársaktól és fogyasztóktól függetlenül, visszaélésszerűen viselkedjen.
- Árazási gyakorlat: A MOL és a Slovnaft jelezte, hogy a JANAF 2022 óta a méltányos piaci árak három-négyszeresét számítja fel a szállításért. Emiatt a vállalatok egy külön beadványt is benyújtanak a visszaélésszerű árképzési és tárgyalási gyakorlatok miatt.
Kért intézkedések és kárigény
A MOL-csoport arra kéri az Európai Bizottságot, hogy gyorsított eljárásban vessen véget a jogsértésnek, és biztosítsa a hozzáférést a kritikus infrastruktúrához. Kiemelték: a Bizottság beavatkozása szükséges a közép-európai fogyasztók érdekeinek védelmében és az energiaellátás biztonságának garantálása érdekében.
A közleményben rögzítették: a visszaigazolások késedelméből eredő pénzügyi károkért a JANAF-ot terheli a jogi és anyagi felelősség. A MOL fenntartja a jogot, hogy kárigényét a horvát vállalattal szemben érvényesítse.
