A kormányzat úgy látszik, jól sejthette, hogy egyik lehetséges világpiaci kimenetel esetén sem járhat Magyarország igazán jól. Ezt támasztja alá az az elemzői álláspont, mely szerint
ha életbe lép az amerikai vámalku, akkor a hazánkban is termelőegységekkel rendelkező vállalatok csökkenthetik gyártási kapacitásukat, ami a munkanélküliség emelkedéséhez vezethet.
Miközben a hazai ipari teljesítmény négyéves mélypontra süllyedt, több kormánytisztségviselő is megerősítette, hogy a kabinet új iparvédelmi és munkahelyvédelmi akcióterv összeállításán dolgozik.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter néhány nappal ezelőtt leszögezte, meg kell védeni a magyar ipart, a munkahelyeket és a béremeléseket. Rémesnek nevezte az Európai Unió által az Egyesült Államokkal kötött vámmegállapodást, amely szerinte súlyosan hátrányos a magyar és az uniós vállalkozások számára.
Így védenék a munkahelyeket
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az akciótervekkel kapcsolatban tárgyalt a Magyar Kereskedelmi Iparkamarával (MKIK), és az MKIK az alábbi javaslatokat tette:
- Demján Sándor Program keretében megavalósuló és rendkívül népszerű 1+1 beruházásélénkítő program folytatása 20-50 milliárdos kerettel,
- a Széchenyi Kártya Program kamatának egységesen 3 százalékra csökkentése, a forgóeszköz hitelek esetében is,
- az áfa alanyi adómentesség jelenlegi értékhatárának emelése,
- a kisvállalati adó belépési és bennmaradási értékhatárának növelése,
- az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányadának emelése,
- a szociális hozzájárulási adóalap kedvezőbbé tétele,
- a mesterséges intelligencia elterjesztésének és alkalmazásának támogatása képzéssel és célzott tőkealappal,
- az adó- és adminisztrációs terhek további csökkentése.
Mindeközben a magyar ipar teljesítménye időszaki mélypontra jutott, még soha nem múlta alul annyira a 2021-es év havi átlagát, mint ahogy az történt idén júniusban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint
2024 júniusában az ipari termelés 4,9 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás, amely az ágazat termelésének 26 százalékát adja, 11,5 százalékos visszaesést mutatott.
Tovább rontja a képet, hogy az EU és az euróövezet árutöbblete is jelentősen csökkent 2024 júniusában az előző évi szinthez képest. Ez is alátámasztja, hogy az Európai Unió egésze és Magyarország számára is kulcsfontosságú az Ursula von der Leyen és Donald Trump közötti megállapodás.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti vámmegállapodás részleteinek kidolgozása jelenleg is tart - fogalmazott az Economx érdeklődésére Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. A szakértő felidézte, Donald Trump fél évvel ezelőtti három követelése közül az unió vezetése kettőt teljes egészében elfogadott. Ezek a vámegyenlőtlenség csökkentésére és a nagyobb mértékű energiahordozó-vásárlásra vonatkoztak. Trump harmadik kérése a nem vám jellegű kereskedelmi akadályok lebontására vonatkozott. Ezalatt olyan korlátozó intézkedéseket kell érteni, amelyek szintén kizárnak az európai vámunió területéről amerikai termékeket. Horváth Sebestyén példaként felhozta a mezőgazdasági termékekre érvényes élelmiszer-biztonsági vagy a vezetéstámogató rendszerekre vonatkozó biztonsági előírásokat, amelyek miatt a génmódosított élelmiszerek, illetve az önvezető gépjárművek nem tudnak megjelenni kontinensünk piacán.
A tárgyalási folyamat jelenleg áll, az amerikai fél a harmadik követelés megvalósítását is ki akarja kényszeríteni
- magyarázta.
Az elemző úgy látja, amennyiben sikerül véglegesíteni a kereskedelmi megállapodás részleteit, mérséklődik a piaci bizonytalanság, amely a piacokon pozitív reakciókban fog lecsapódni. Ez pozitívan hathat többek között a kőolaj világpiaci árára, az EU tagállamai által kibocsátott kötvények hozamszintjére, az európai és amerikai részvényárfolyamok alakulására.
Ahogyan több uniós vezető fogalmazott; a semminél bármilyen megállapodás jobb az európai gazdaság számára
- hangsúlyozta az Oeconomus munkatársa.
Azonban Horváth Sebestyén a kockázatokat is megnevezte.
A nemzetközi vállalatok ugyanis úgy alkalmazkodhatnak az amerikai vámokhoz, ha termelésüket áthelyezik az Egyesült Államok területére.
Emiatt arra lehet számítani, hogy a hazánkban is termelőegységekkel rendelkező cégek csökkentik gyártási kapacitásukat, így a munkanélküliség emelkedésére lehet számítani
- fogalmazott.
Így szerinte a gazdaságvédelmi csomag egyik fő eleme emiatt a munkahelyvédelemre kell összpontosítson. Ennek érdekében a vállalatok közvetlen szubvenciója mellett a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) piacszerző, export-diverzifikációs programot is indíthat. A több mint tíz éve meghirdetett keleti-nyitás politika is a magyar gazdaság exporttermékeinek felvevőpiacának szélesítését célozza. A deglobalizálódó nemzetközi rendszerben versenyelőnyhöz juthat az az ország, amelynek megmaradnak a blokkokon átívelő kereskedelmi kapcsolatai. A munkahelymegtartás érdekében a munkáltatói adóterhek további csökkentésére lehet számítani, illetve a Demján Sándor programban szereplő KKV-támogatási keretösszeget is megemelhetik - mutatott rá.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Economxnak augusztus elején azt mondta: egyelőre nem számolták ki, milyen veszteségekkel járhat a megállapodás Magyarország számára, de a kormány képes olyan intézkedések bevezetésére, amelyek tompítják az esetleges negatív hatásokat. Ám szerinte
Magyarországról jó eséllyel nem fog elmenekülni az autóipar.
Mindenesetre a KKM már munkacsoportot is alakított a legnagyobb exportőr vállalatokkal az amerikai-európai vámalku hatásainak kivédésére. Szijjártó Péter az alábbi cégek magyarországi vezetőivel egyeztetett:
- Audi
- BMW
- Mercedes
- Richter
- Samsung SDI
- SK On
- CATL
- Bosch
- Denso
- GE.
Ezek a vállalatok a legnagyobb magyarországi exportőrök közé tartoznak. Egyelőre nem érkezett hivatali tájékoztatás az egyeztetések eredményéről, de láthatóan a kormány mind a belpiaci, mind az exportorientált szektorok esetében érdemi válaszokat keres.