Egyre nagyobb környezetvédelmi gondot jelent a német partoknál az Északi- és a Balti-tengerbe süllyesztett 1,6 millió tonna hagyományos és vegyi töltettel rendelkező lőszer - hívta fel a figyelmet a németországi Kielben működő Geomar kutatóközpont vezetője.

„A lőszerek kezdenek egyre inkább átrozsdásodni, és mérgező vegyületek szabadulnak fel"

- hangsúlyozta Katja Matthes, a probléma kezelésével foglalkozó konferencia megnyitóján. Mint mondta, rákkeltő, illetve mutagén anyagokról van szó.

„Ezeket a mérgező vegyületeket - a TNT-t és másokat is - szinte mindegyik vízmintában ki lehet mutatni" 

- húzta alá.

Rávilágított, hogy mintegy 3 tonna mérgező vegyület szivárgott ki a Balti-tenger délnyugati medencéjében.

„A toxikusság még a határérték alatt van, de a koncentráció gyorsan megugorhat" - figyelmeztetett Matthes, hozzátéve, hogy a mérgeket kimutatták halakban és tintahalakban is. „A TNT felhalmozódik, majd a táplálékláncon keresztül adódik tovább" - tette hozzá.

Több mint 200 szakember érkezett a világ 16 országából a Kielben a héten megrendezésre kerülő Munition Clearance Week konferenciára, hogy megvitassák a lőszerek megsemmisítésével kapcsolatos problémákat.

A német kormány 100 millió eurót (40 milliárd forint) különített el egy vészhelyzeti programra, amelynek célja az ilyen veszélyesség vált lőszerek szakszerű megsemmisítése a régióban.

Eddig egy kísérleti projekt keretében három cég kezdte meg a Lübecki-öbölben az ott elsüllyesztett lőszerek kiemelését, és további hasonló kezdeményezéseket terveznek keletebbre is.

Jens Greinert, a Geomar geológusa szerint Németország balti-tengeri partvonalának egészét lőszerszennyezettnek lehet tekinteni, míg a szövetségesek által kiválasztott térségeket, ahol a világháborút követően a lőszereket elsüllyesztették, hotspotoknak nevezte. Hozzátette, hogy megfelelő pénzügyi támogatással 2040-re meg tudnák tisztítani a Balti-tenger térségét.