A helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet társadalmi egyeztetése során a legtöbb vitát az ingatlanszerzés korlátozásának bevezetése okozta, így „ez az elem akár ki is kerülhet a törvényjavaslatból" – közölte a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen rendezett lakáspolitikai fórumon.

Navracsics Tibor az egyetem által szervezett Lakás – lakáspolitika – lakhatás a XXI. században című konferencián rámutatott,

a helyi önazonosság védelméről szóló törvény tervezete öt lehetőséget ad azoknak a településeknek, amelyek úgy érzik, hogy a különböző kiköltözési hullámok az adott település szerkezetét, közösségét vagy infrastruktúráját veszélyeztetik.

Ezek:

  • az ingatlanszerzés korlátozása,
  • a helyben lakók elővásárlási jogának általánossá tétele,
  • az ingatlanszerzés, illetve a lakcímlétesítés feltételhez kötése,
  • valamint helyi adók bevezetése.

A miniszter szerint ezek közül a legnagyobb vitát az ingatlanszerzés korlátozása okozza, de szerinte, „a többi négy elem is elégséges garanciát ad".

Kiemelte ugyanakkor, hogy vitatja azokat az érveket, amelyek szerint ez az intézkedés elértéktelenítené az ingatlanokat az adott településen. „A magas ingatlanár bezárja a települést. Nyilvánvalóan csak a jómódúak, csak a gazdagok számára teszi megközelíthetővé az adott települést, ezáltal részben akár el is öregítheti, tehát a korfát is eltolhatja az idősebb nemzedékek irányába, másrészt pedig nehezebbé teszi a pályakezdést a fiatalok számára, akik az adott helyi gazdaságban az innovációt hozhatják" – fogalmazott.

Megjegyezte, hogy 2010 óta 230 százalékkal nőttek az ingatlanárak Magyarországon, ez az arány az Európai Unióban a legmagasabb.

Kitért arra is, hogy a törvénytervezetről folytatott országos konzultáció során a polgármesterek éppen az ingatlanszerzés kizárásáért lelkesedtek a leginkább, többek között azért, mert ez az ingatlanárak csökkenését vonná maga után, ami segítene a fiataloknak a lakáshoz jutásban.

Előadásában a miniszter kitért a lakhatás problémáját enyhíteni szándékozó kormányzati intézkedések másik két elemére is.

  • Az egyik a Versenyképes járások programja, amelynek során az önkormányzatok iparűzésiadó-növekményét forgatnák vissza térségi felzárkózásra.
  • A másik a gyarapodó közösségek támogatása, aminek részei mindazok a fejlesztési és családtámogatási programok, amelyek célja az úgynevezett rurális térségek újbóli vonzóvá tétele és a területi kiegyenlítés.

Magyarország Budapest-túlsúlyos, gyakorlatilag a fővárosból és környékéből áll, „ezen próbálunk valamilyen formában segíteni különböző intézkedésekkel" – jelentette ki Navracsics Tibor.

Jelezte,

Budapest lakossága 1990 és 2023 között 330 ezer fővel csökkent, és ez a tendencia – Győr és Sopron kivételével – a legtöbb megyeszékhelyre is jellemző. A statisztikai hivatal adataira hivatkozva példaként a főváros környékét, a gödöllői, a szigetszentmiklósi, az érdi és a budakeszi járást említette, ahol az elmúlt tíz évben komoly népességnövekedés történt.

Ennek is köszönhetően Magyarország az Európai Unió harmadik „legingázóbb" országa, ahol a foglalkoztatottak 42 százaléka tölti napi ingázással az idejét – mondta a miniszter. „Ezzel a megyeszékhely vagy éppen a főváros nemzeti össztermékéhez, vagy éppen iparűzésiadó-eredményéhez járulnak hozzá, természetesen használva az ottani infrastruktúrát is" – emelte ki, hozzátéve, hogy ez is a Versenyképes járások koncepciójának megalapozottságát erősíti.

A miniszter mindehhez hozzáfűzte, hogy az egy főre eső nemzeti össztermék tekintetében Budapest több mint kétszerese a nemzeti átlagnak, és mellette csak három vármegye: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér éri el a nemzeti átlagot. „A maradék 16 vármegye gyakorlatilag a nemzeti átlag alatt van, és ez nemcsak a területi egyenlőtlenségek szempontjából fontos, de például a lakhatási esélyek szempontjából is" – hangsúlyozta.

Navracsics Tibor beszélt a balatoni szolgálatilakás-programról is, amely 5 milliárd forint értékben kínált lehetőséget az önkormányzatoknak, hogy szolgálati lakásokat hozzanak létre például fiatal tanárok, orvosok, rendőrök számára. Első körben kevés önkormányzat pályázott, ezért második fordulót is hirdettek, de végül is a programból 27 településen 104 szolgálati lakás épülhet meg. „El tudunk lépni az ország más térségeiben is ebbe az irányba, ha ez a program jól vizsgázik, és a szolgálati lakások valóban enyhítik az ott lévő szakemberhiányt" – közölte a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

Az Alaptörvény módosításával a kormány szűkítette a tartózkodási hely szabad megválasztásának lehetőségét, majd közzétette a helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezetet, amely lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok szabályozzák, kik költözhetnek be egy településre. A betelepülőket akár meg is adóztathatják. Erről itt írtunk részletesebben >>>