Az Európai Unió végérvényesen megváltozott, legkésőbb idén június 25-én, amit csak megerősített július 1. is: ugyanis az európai közösség most először tudott egy célért kiállni. 

Ja, persze, az nem az egészségügy javítása, vagy épp a klímaválság elleni küzdelem, hanem a fegyverkezés, ha tetszik, ... a háború. 

A június 25-i hágai NATO-csúcsot már a gyűlés napján sokan „történelminek” nevezték - idézte fel összeállításban Csepeli Réka, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet munkatársa. A kutató szerint ez olyan szempontból nem túlzás, hogy ez a megállapodás az európai politikát valóban új távlatokba helyezi. Spanyolország kivételével ugyanis valamennyi tagállam rábólintott Donald Trump amerikai elnök követelményeire. 

Úgy látja, hogy a július 1-jével induló dán uniós elnökség célkitűzéseivel pedig megerősíti az ebben a szerepben megelőző lengyel pozíciót. A skandináv ország a „Biztonság, Európa!” mottóval a lengyel–dán–ciprusi elnökségi trió második tagjaként a kontinens védelmét hivatott ismételten előtérbe helyezni. Csepeli Réka szerint a dán uniós elnökségi program fő célja, hogy előmozdítsa a 27 tagállam újrafegyverkezési erőfeszítéseit és azonosítsa a hiányzó kapacitásokat. A ReArm Europe mögött felsorakozó Bizottság és a testületet támogató államfők azzal érvelnek, hogy itt az ideje, hogy Európa felocsúdjon „Csipkerózsika-álmából” - fogalmazott. Az oly rég óta áhított európai egység előmozdítását segítheti elő a

  • White Paper on the Future of European Defence és a
  • ReArm Europe Plan/Readiness 2030

védelmi fejlesztési programok indítása, melyek az unió teljes operatív védelmi képességét célozzák 2030-ig.

Ugyanakkor az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet munkatársa arra is kitér, hogy az elemzők egy része úgy látja,

Donald Trump a NATO csúcson egyértelműen megalázta Európát.

Az amerikai elnök előtt valósággal csatasorban felsorakozó európai államfők – egy kivétellel – elfogadták az új kiadási célt, azaz GDP-jük 5 százalékát 2035-re, szemben a jelenlegi átlag 2 százalékkal, illetve megerősítik a megállapodás 5. cikkelye szerinti elkötelezettségüket egymás védelme iránt, mely szerint „az egyikük elleni támadás az támadás mindenki ellen”.

Ez a vállalás két fő összetevőből áll majd:

  • Egyrészt a tagállamok 2035-re legalább 3,5 százalékra növelik a GDP azon részarányát, amelyet évente a védelemmel kapcsolatos finanszírozási igényekre fordítanak.
  • Másrészt beruházásokat fognak végrehajtani kritikus infrastruktúrájuk és hálózataik védelme, a civil szektor felkészítésének és ellenálló képességének biztosítása, az innovációs potenciál felszabadítása és védelmi ipari bázisuk megerősítése céljából. E címszó alatt minden évben a GDP 1,5 százalékát kitevő kiadásokat jelenthetnek be - foglalta össze a szakértő. 

Ez egyébként óriási forrás, amit a táblázatunkból is kikövetkeztethetünk. 

Egyelőre a 2024-es NATO-adatokkal dolgozhatunk, eszerint hazánk 4,9 milliárd dollárt költött katonai kiadásokra, ami a GDP 2,11 százaléka, így az egy főre jutó katonai kiadás értéke 349 dollár. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a dollár 2024-es középárfolyama 365,24 forint volt.

Ez alapján minden magyarra 127468 olyan forint jutott, amelyből nem inkubátort, hanem tankokat vásároltak. 

De nézzük a nagy képet. Ha a NATO számai megfelelnek a valóságnak, akkor a tavalyi magyar katonai kiadás 1789,6 milliárd forint volt. Ha ez alapján, és 2024-es árfolyamon számolunk, akkor Magyarország védelmi ipari költése 4240 milliárd forint lenne, aminek körülbelül a harmadát, jóval több mint ezermilliárd forintot fordíthatunk a civil szektor felkészítésére és az ellenálló képességének biztosítására. S gyorsan tegyük hozzá, hogy ez az összeg nyilvánvalóan magasabb lesz 2035-re. 

Szóval, nemcsak trendi, de gyümölcsöző is lesz az európai katonai ipar. S mindenképpen nagyobb lesz az összefogás, mint a klímaváltozás elleni közös küzdelem felvetésekor. 

Kapcsolódó