Az év végi bér- és adótervezési időszakban a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a költségek optimalizálására – ebben pedig a távmunka és a hibrid munkarend jogi és adózási kérdései is kulcsszerepet játszanak.

A pandémia óta megszokott rugalmas munkavégzés továbbra is velünk maradt, de a legtöbb munkáltató és munkavállaló még mindig bizonytalan abban, mikor számít valaki távmunkásnak, és mikor „csak” home office-ban dolgozik. A különbség azonban jogilag és adózási szempontból is döntő lehet – hívja fel a figyelmet a Niveus.

Távmunkavégzés vagy hibrid rendszer – nem ugyanaz a jog szemében

A távmunkavégzés a Munka Törvénykönyvében szabályozott, atipikus foglalkoztatási forma. A munkavállaló a munkáltató telephelyétől elkülönülten – jellemzően otthonról – dolgozik, akár teljes munkaidőben, akár részben.

Ezzel szemben a hibrid munkarend – bár a gyakorlatban egyre elterjedtebb – nem jogi kategória, hanem munkaszervezési megoldás, amelyben a dolgozó bizonyos napokon az irodában, máskor otthon végzi feladatait.

„Sok vállalatnál a hibrid munkarend már bevett gyakorlat, de jogi értelemben ez csak akkor válik valódi távmunkává, ha a felek ezt írásban, a munkaszerződésben is rögzítik” – mondta Bartók Szandra, a Niveus bérszámfejtési menedzsere. A szakértő szerint emiatt több cégnél érdemes újragondolni a munkaszerződéseket és a belső szabályzatokat is, hogy megfeleljenek a jelenlegi előírásoknak.

A távmunkában dolgozó munkavállalók számára a munkáltató adómentesen fizethet költségtérítést a rezsi- és eszközköltségek fedezésére.

Ennek összege legfeljebb a minimálbér 10 százaléka lehet.

  • Az átalány fedezheti például az internet-, fűtés- vagy villanyköltségeket.
  • Választható a tételes elszámolás is, ha az igazolt kiadások meghaladják az átalány mértékét.

A juttatás azonban csak akkor adható adómentesen, ha a munkaszerződés kifejezetten tartalmazza a távmunkavégzést.

„Ha a munkáltató nem megfelelően rögzíti a távmunka feltételeit, a NAV egy esetleges ellenőrzés során a költségtérítést jövedelemként minősítheti, ami utólagos adó- és járulékfizetést vonhat maga után” – figyelmeztet Bartók Szandra.

Ha a dolgozó csak részben dolgozik otthonról, a költségtérítést arányosan kell megállapítani a távmunkában töltött napok arányában. Például heti két otthoni munkanap esetén a havi átalány 40 százaléka fizethető.

A jogszabály szerint nyilvántartást kell vezetni a távollétekről, és ajánlott dokumentálni az otthoni munkanapokat is. Teljes munkaidős, kötetlen távmunkánál ez nem kötelező, de átláthatóság szempontjából célszerű.

A rugalmas munkavégzés marad – a szabályozás követi Magyarországon a távmunka aránya a pandémiás időszak után visszaesett, de a munkavállalói igény továbbra is erős.

 Egyre több cég kínál hibrid munkarendet, miközben az adózási és jogi megfelelés még nem mindenhol megoldott.

A Niveus szakértői szerint az a vállalat lesz hosszú távon versenyképes, amely átlátható, szabályos és költséghatékony rendszert alakít ki a rugalmas munkavégzésre.

Kapcsolódó