Miközben bizonytalanság kavarog az Egyesült Államok európai biztonság iránti elkötelezettségével kapcsolatban, illetve  Oroszország ukrajnai inváziója és az Európa elleni folyamatos hibrid fenyegetések is számos kérdést vetnek fel, Ursula von der Leyen nagyobb függetlenséget sürget a katonai területen.

"Úgy hiszem, eljött az ideje, hogy életre keltsük Európa kölcsönös védelmi záradékát. A kölcsönös védelem nem opcionális az EU számára.

Kötelezettség"

– jelentette ki Münchenben az Európai Bizottság elnöke, amellyel utalt az Európai Szerződés azon cikkelyére, ami a nemzeti fővárosokra bízza annak eldöntését, hogy az egyes uniós országok milyen segítséget nyújtanak. 

Van pénz, de kellenek a partnerek

A Bizottság elnöke azt is kiemelte, hogy mennyire megváltozott Európa biztonságpolitikája Oroszország ukrajnai inváziója nyomán, miközben a  védelmi kiadások 2025-ben közel 80 százalékkal nőttek. Ugyanakkor

az EU kész mozgósítani akár 800 milliárd eurót

a közös lég- és rakétavédelemtől kezdve a drónokon át a katonai mobilitásig minden szükséges tételre. 

Hangsúlyozta: az Európai Uniónak továbbra is erős partnerekkel kell együttműködnie, beleértve az Egyesült Királyságot, Norvégiát, Izlandot és Kanadát. 

Kis feszülés a sorok között

Viszont ebből a felsorolásban feltűnően kihagyta az Egyesült Államokat – jegyzi meg az Euractiv.

Ezzel arra reagálhatott, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter egyik beszédében úgy szólt:  Európának „fel kell lépnie” és felelősséget kell vállalnia. Erre utóbb Ursula Von der Leyen hűvösen annyit jegyzett meg: némi sokkterápiára volt szükség, hogy Európa önmagában is hasonló következtetésre jusson.

Pedig később Rubio méltatta az USA és Európa közös múltját, és hangsúlyozta Washington elkötelezettségét az öreg kontinens, illetve a NATO felé. Donald Trump hétfőn Budapestre érkező minisztere úgy fogalmazott: a Trump-adminisztrációnak „nem célja és nem vágya” elvágni ezeket a kapcsolatokat, sőt,

a transzatlanti együttműködést fel kell élénkíteni

annak érdekében, hogy „az ellenségnek eszébe se jusson próbára tenni bennünket”.

Szíjjártó bunkóságversenyt emleget

Az ukrajnai béke megteremtésének lehetőségéről és a magyar-amerikai kapcsolatokról tárgyal majd Budapesten Marco Rubio amerikai külügyminiszter – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy Donald Trump és Orbán Viktor között a lojalitáson alapuló személyes barátság is van. Szerinte ők „a világ legtámadottabb politikusai” közé tartoznak és "a legnehezebb időkben, a legotrombább, bunkóbb és alpáribb támadások közepette" is kitartottak egymás mellett. A tárcavezető nem kímélte az európai politikusokat, akik szavai szerint "bunkóságversenyt rendezve licitálnak egymásra, hogy ki tud bunkóbb megjegyzéseket tenni" Donald Trumpra és Orbán Viktorra – idézi nyilatkozatát az MTI.

Már nem bíznak Trumpban

Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője szókimondóbb volt: egyenesen elutasította az Egyesült Államok Európa-ellenességét, kijelentve, hogy Oroszországot kényszeríteni kell az ukrajnai  háború lezárására.

Ellentétben azzal, amit egyesek állíthatnak, az éber, dekadens Európa nem néz szembe a "civilizációs eltűnéssel" – jelentette ki arra válaszul, hogy Marco Rubio beszédében megemlítette: a kontinensnek védekeznie kell a tömeges migráció ellen, hogy "megvédje civilizációját".

Miközben tehát a müncheni találkozón az európai tisztviselők egyetértetek abban, hogy vezető szerepet kell vállalni az agresszív Oroszországgal szembeni védelemben, kételyek merültek fel Amerika megbízhatóságával kapcsolatban. Kallas szerint azért, mert „Donald Trump elnök felborítja a kapcsolatokat”, ezért a fő külügyér is arra jutott, hogy 

sürgősen vissza kell szerezni az európai cselekvőképességet.

Kapcsolódó