Az elmúlt években a mesterséges intelligencia nemcsak a technológiai világot alakította át, hanem új kérdéseket vetett fel a társadalomban is. A generációs szakadékok, a munkaerőpiaci átalakulás és az emberi képességek fejlesztése mind olyan területek, ahol az AI hatásait érdemes alaposan megvitatni. A gyors innováció tempója egyszerre kínál lehetőségeket és kihívásokat, amelyekre felkészülni közös felelősségünk. 

A tudatos használatra kell törekedni

A Z- (2009-1996) és az alfa generációk (2010-) már születésüktől fogva digitális környezetben
nőnek fel, így az AI számukra természetes eszköz, sőt kommunikációs partnerré válhat. Ezek a generációk gyorsan alkalmazkodnak az új technológiákhoz, és

Kapcsolódó

néhány gyerek kamasz barátok helyett is AI alapú chatbotokkal beszélget.

A McKinsey Global Institute felmérése szerint az Y generáció (1980-1995) tagjai különösen érzékenyek a képességek elavulására. A kutatás szerint a mesterséges intelligencia kapcsán – a versenyképesség érdekében – ők azok, akik a legnagyobb arányban vállalják be az átképzést vagy új digitális készségek elsajátítását – mondta az Economxnak Berecki Enikő.

A generációkutató hozzátette, hogy a fentieknél idősebb generációk – különösen az X generáció (1979-1965) és a baby boomerek (1964-1946) – gyakran fenntartással, sőt esetenként félelemmel viszonyulnak a mesterséges intelligenciához. Ennek hátterében leginkább az áll, hogy kevésbé ismerik az AI működését, és jellemzően kevesebb tapasztalatuk van a mindennapi használatával kapcsolatban.

fgn
Bereczki Enikő, generációkutató
Kép: Economx

Ugyanakkor az X generáció – amely már végigélte a digitális átmenet első hullámait – jellemzően óvatos kíváncsisággal közelít a mesterséges intelligenciához: felismeri a benne rejlő lehetőségeket, de értékalapon, megfontoltan mérlegel. A baby boomerek esetében az AI sokszor távolinak és nehezen megfoghatónak tűnik, ám meglepő módon sokan közülük is nyitottak a használatára, különösen, ha az kézzelfogható segítséget nyújt az egészségmegőrzés, a biztonság vagy a hétköznapi praktikumok terén – közölte a szakértő.

A mesterséges intelligencia az alfa generáció számára egyszerre kínál játékos tanulási lehetőségeket és hordozza magában a veszélyt, hogy a valódi emberi kapcsolatok helyett digitális magányban nőjenek fel. A szülőnek érdemes odafigyelnie arra, hogy gyermeke ne csak fogyasztóként, hanem tudatos használóként ismerkedjen meg a mesterséges intelligenciával, miközben teret kap az érzelmi kapcsolódásra, közös élményekre és a valódi párbeszédre, hogy ne az MI töltse be a barát vagy nevelő szerepét.

Munkaerőpiaci átrendeződés

A technológiai szakadék tehát nemcsak az ismeretekben, hanem a hozzáállásban is megjelenik: míg az idősebbek inkább veszélyforrásként érzékelik az AI-t, a fiatalok gyakran lehetőségként tekintenek rá.

Bár a mesterséges intelligencia térnyerése számos lehetőséget nyit meg, valós aggodalmak is
övezik – különösen a munkaerőpiacon. Bereczki Enikő rámutatott, hogy a Világgazdasági Fórum 2023-as jelentése szerint

2027-ig globálisan 83 millió munkahely szűnhet meg a technológiai fejlődés miatt, miközben 69 millió új is létrejöhet. 

A Goldman Sachs ugyanebben az évben arra figyelmeztetett, hogy akár 300 millió teljes munkaidős állás is veszélybe kerülhet világszerte, főként a fehérgalléros, adminisztratív és pénzügyi szektorokban. A McKinsey Global Institute előrejelzése alapján 2030-ra a munkavállalók 12 százalékának teljesen új munkakörbe kell belépnie.

A tévét is megszoktuk, ezt is meg fogjuk

A generációkutató úgy véli, az AI átalakítja a munkavégzés módját: a fiatalabb generációk már elvárják, hogy a munkahelyükön napi szinten használják az AI eszközöket, mint például a ChatGPT-t.

„Együtt tartottam workshopot Wettstein Alberttel, a Munch társalapítójával, ahol elmondta, hogy cégeknél már alapelvárás az AI folyamatos alkalmazása. Ez a változás viszont kihívásokat is jelent: az idősebb kollégák számára nehezebb lehet ezeket a módszereket beépíteni a mindennapi munkába, ami generációs feszültségeket szülhet” – mondta Bereczki Enikő.

Kiemelte, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos félelmek különböző generációkban más-más gyökerűek. Az idősebb generációk gyakran tartanak tőle, mert számukra idegenebb, kevésbé átlátható technológia. Ugyanakkor

nem szabad elfelejteni, hogy ezek a generációk már több technológiai és társadalmi változáson is túlestek – a televízió megjelenésétől az internet elterjedéséig –, így gyakran van bennük egyfajta „vállvonásos bölcsesség” is: „ez is csak egy újabb dolog, amit meg kell tanulni kezelni.”

Másrészt viszont ők nem szocializálódtak digitális térben, így az AI használatához szükséges
készségek – például az algoritmusok megértése vagy a digitális szövegértelmezés – számukra
tanulandó, nem pedig ösztönös tudás, mint a Z vagy alfa generáció számára. Ez a kettősség – a félelem és a tapasztalat együttes jelenléte – különösen izgalmas az intergenerációs párbeszéd szempontjából – közölte a szakértő.

Bereczki Enikő elmondta, hogy a fókuszcsoportos interjúk során például művészettel foglalkozó fiatalok is megosztották, hogy bár tartanak attól, hogy az AI elveszi tőlük a munkát, mégis igyekeznek megtanulni, hogyan használhatják azt kreatívan. 

„A rejtélyes Z generáció című könyvemben felidéztem egy egy előadásomat, amely során miután megemlítettem ezerötszáz tizenévesnek jó hírként, hogy rengeteg gyötrő, unalmas és könnyen automatizálható feladatot az ő felnőttkorukban már várhatóan robotok vesznek át, viharos taps tört ki” – osztotta meg élményeit a generációkutató lapunkkal.

Jó hír tehát, hogy ez a generáció az átlagosnál nyitottabb a várható új felállásra, vagyis arra, hogy előre láthatólag már a közeljövőben, sőt sok helyen már a jelenben is, a munkahelyeinken a gép és az ember szoros együttműködése zajlik. Az viszont intő jel, hogy az esetleges hátulütők miatt már kevésbé aggódnak – persze egyelőre a jövőkutatók sem tudják, valóban kell-e aggódnunk a felgyorsult robotizáció miatt, és ha igen, mennyire – tette hozzá.

Erősödhet a Máté-hatás

A mesterséges intelligencia térnyerése átalakítja a karrierépítést is: egyre fontosabb lesz az AI-alkalmazási készségek elsajátítása, a digitális kompetenciák fejlesztése, valamint az önálló tanulás képessége. Berecki Enikő szerint ez a folyamat a Máté-hatást erősítheti, ami azt jelenti, hogy azok, akik már eleve előnyösebb helyzetben vannak, például jobb családi, oktatási háttérrel rendelkeznek, könnyebben tudják kihasználni az AI adta lehetőségeket, míg mások – akiknek egyébként hatalmas kiugrási lehetőséget nyújtana egy hátrányos helyzetből – még inkább lemaradhatnak.

Fentebb már szó volt arról, hogy 2030-ra a munkavállalók 12 százalékának teljesen új munkakörbe kell belépnie az AI és automatizáció miatt. Ennek kapcsán különösen érintettek

  • az ügyfélszolgálat,
  • a pénzügy,
  • a gyártás
  • vagy a logisztika

területén dologók. Tehát AI nemcsak feladatokat vesz át, hanem átalakítja a munkák természetét is – például a kreatív iparágakban is.

Az AI ráadásul gyors és egyszerű hozzáférést biztosít hatalmas információmennyiségekhez, ami alapjaiban változtatja meg a problémamegoldást és a döntéshozatalt. A szakértő azonban hangsúlyozza, hogy fontos megkülönböztetni a technológiai „deep learninget” – vagyis az AI gépi tanulását – az emberi elmélyült, kritikus gondolkodástól. Az AI képes mintákat felismerni és automatizált döntéseket hozni, de a valódi, értő és kontextusérzékeny elmélyülést nem tudja helyettesíteni. A fiatalok közül egyre többen beszélgetnek AI-jal barátok helyett, ami rövid távon enyhítheti a magányt, de hosszú távon elidegenedéshez vezethet, ha nem figyelünk tudatosan az egyensúlyra.

A fiatalok nem mindig ismerik fel a veszélyt

A fiatalabb generációk, akik intenzíven használják a digitális felületeket, kevésbé kritikusak, nagyobb veszélynek vannak kitéve az AI-alapú manipulációkkal szemben. Az algoritmikus torzítás és a deepfake technológiák könnyen becsaphatják a fiatalokat, akik nem mindig ismerik fel az álhíreket vagy manipulált tartalmakat.

Bereczki Enikó úgy fogalmazott:

„többek között emiatt az AI-korszakban különösen fontos az önálló, kritikus gondolkodás szerepe, mert az AI eszközök könnyen megadhatják a választ, de nem biztosítják a mély megértést vagy az etikai megfontolásokat. Ezért a nevelésnek hangsúlyoznia kell, hogy az AI csak eszköz, amelyet tudatosan és kritikusan kell használni”.

Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az AI átalakítja az oktatást is: egyre inkább megjelennek a személyre szabott tanulási eszközök, amelyek képesek alkalmazkodni az egyéni igényekhez. Azonban ez a fejlődés csak akkor lesz igazán hatékony, ha a pedagógusok és a diákok is megtanulják jól használni ezeket az eszközöket.

Fontos a kritikus gondolkodás

A szakértő szerint új nevelési stratégiákra van szükség, amelyek nem csak az AI használatára tanítanak meg, hanem az emberi értékek, a kritikai gondolkodás és a társas készségek fejlesztésére is fókuszálnak. 

„A könyvemben is utalok rá, hogy ebben a megváltozott munkakörnyezetben a fiataloknak kifejezetten csak az emberre jellemző tulajdonságokat és készségeket feltétlenül fejleszteniük kell – ilyenek például az empátia, a kreativitás, a hitre való képesség” – hangsúlyozza a generációkutató.

De vajon mit tehetnek az éppen a munka világába lépő fiatalok? Nem mást, mint amit a Számolás joga című film főszereplője, Dorothy Vaughan tett – emlékeztetett a remek filmre Bereczki Enikő. számítási műveleteket emberi számítógépként végző nők egyike volt a NASA-nál, és amikor megérkeztek az új IBM számítógépek, rájött, hogy meg kell tanulnia a kezelésükhöz szükséges Fortran-nyelvet, majd programozóvá képezte magát, hogy olyan felbecsülhetetlen értékű berendezéseket használjon, amelyek egy új korszakot nyitottak az emberiség történetében. Ma, amikor már itt a Watson, az AR, a VR, a Big Data, ugyanilyen korszakváltást élünk meg. A rugalmasság és az élethosszig tartó tanulás nélkülözhetetlen. Hasonlóan hasznos lesz embernek megmaradni a robotok között, és azokat a kvalitásokat fejleszteni, amelyek csak nekünk, embereknek sajátjaink.