A burgonyatermesztés hazai jövője komoly veszélyben van, de még nem reménytelen – derült ki Somfalvi-Tóth Katalin, a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézete kutatója és Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszék szakértőjének közös interjújából, melyet az Agroinformnak adtak.

A szakemberek szerint a klímaváltozás már nem távoli fenyegetés, hanem napi realitás, amely a burgonyát, mint rendkívül érzékeny növényt különösen súlyosan érinti.

A klíma már a határon túl – csökkenő termőterület, zuhanó hozamok

A magyar burgonya az elmúlt két évtizedben drámai visszaesést szenvedett el: a termőterület negyedére zsugorodott, a termés pedig hasonló mértékben csökkent.

Az ELTE–MATE közös kutatás szerint hazánk ma már a termesztés déli határán fekszik, így a forró, csapadékszegény nyarak a hozamok visszaesését és minőségromlást okoznak.

A 35 °C feletti hőmérséklet, a trópusi éjszakák és a vízhiány egyszerre gátolják a gumóképződést és a regenerálódást. 

Ennek következtében egyre nagyobb az importfüggőség, miközben a hazai fajták és technológiák egy része még alkalmazkodhatna az új körülményekhez – megfelelő beruházásokkal és tudással.

Öntözés és talajhőmérséklet – a termés kulcsa

Somfalvi-Tóth Katalin szerint a hagyományos esőztető öntözés ideje lejárt. Bár hűti a növényt, közben roncsolja a talajt és pazarlóan bánik a vízzel.

A megoldás a precíziós vízutánpótlás:

  • Csepegtető vagy mikroszóró öntözés, amely kis adagokkal, célzottan biztosítja a nedvességet.
  • Talajhőmérséklet-szabályozás vastag szerves mulccsal vagy fehérített takarófóliával, amelyek hűtik a talajt és csökkentik a párolgást.

E módszerek nemcsak a hozamot védik, hanem visszaadják a humuszt és javítják a talajéletet is – különösen a homokos területeken. Ugyanakkor ezek költséges beruházások, amelyek támogatás nélkül sok gazda számára elérhetetlenek – olvasható az Agroinformon megjelent cikkben.

Fajtaszelekció és fogyasztói szemléletváltás

A kutatók szerint a termelési szerkezet és a fajtaválaszték teljes újragondolása elengedhetetlen.
Somfalvi-Tóth hangsúlyozta:

„Rövid tenyészidejű, hő- és stressztűrő fajtákra van szükség, amelyek még a nyári hőhullámok előtt lehozzák a termést.”

Szabó Péter hozzátette, hogy a korai fajták júniusban betakaríthatók, így elkerülhetik a kritikus júliusi hőséget. De a sikerhez a fogyasztók alkalmazkodása is elengedhetetlen:

„A kisebb, szabálytalanabb gumó nem rosszabb, csak más klímában nőtt”

– figyelmeztetett Somfalvi-Tóth Katalin.

A helyi, „klímaadaptált” burgonya vásárlása a magyar termelők fennmaradását is segíti, miközben csökkenti az importfüggőséget.

Tudás és technológia – a precíziós gazdálkodás szerepe

Az alkalmazkodás nem csupán pénz, hanem szaktudás kérdése is. A jövő gazdái azok lesznek, akik:

  • precíziós szenzorokat és mérőműszereket használnak,
  • figyelik a talajhőmérsékletet, a páratartalmat és a növények stresszállapotát,
  • ezekhez igazítják az öntözést és a tápanyag-utánpótlást.

Somfalvi-Tóth szerint a technológiai fegyelem és az adatvezérelt gazdálkodás elengedhetetlen ahhoz, hogy a burgonyatermelés hosszú távon fenntartható maradjon.

Támogatások nélkül nem megy

Az öntözőrendszerek, a takarófóliák, a mulcsanyagok és az új fajták mind komoly beruházást igényelnek. Somfalvi-Tóth Katalin szerint:

„Ehhez célzott, akár pályázati, akár önkormányzati szintű támogatásokra van szükség.”

Pozitív fejlemény, hogy a szakszövetségek már lobbiznak az alkalmazkodási programokért, és egyre több gazda ismeri fel: a klímaváltozás nem átmeneti, hanem végleges trend, amelyhez sürgősen alkalmazkodni kell.

Korai vetés, okos öntözés – a jövő receptje

A kutatások szerint a korábbi vetésidő és a gyorsan érő fajták kombinációja adhat választ a klímaváltozás kihívásaira.

Szabó Péter úgy véli, így még

a forróság előtt be lehet takarítani a termést – ez lehet a magyar burgonya jövője.

Somfalvi-Tóth Katalin az Agroinform cikkében úgy fogalmazott: 

„A burgonya megmenthető, ha a gazdák és a fogyasztók egyszerre értik meg, hogy a jövő mezőgazdasága már nem a mennyiségről, hanem az alkalmazkodásról és a tudatos együttműködésről szól.”

Napi váratlan: egy friss kutatás arra jutott, a paradicsom a burgonya egyik őse

Merőben meglepő megállapításra jutott egy vadonatúj kutatás, amelyik a látszólag teljesen eltérő krumpli és paradicsom közös eredetéről rántotta le a leplet a genomika segítségével. Tényleg egy tőről fakadnak?

Kapcsolódó