Thomas Friedman Pulitzer-díjas kommentátor a kilencvenes évek végén azt állította, hogy két olyan ország, ahol McDonald's-üzletek működnek, még sosem háborúzott, de miközben Izrael és a Hamász között dúlnak a harcok, az ikonikus amerikai gyorsétteremlánc saját magával is háborúban áll – írja az Al-Jazeera.

A McDonald's közel-keleti franchise-üzletei a konfliktus ellentétes oldalára álltak, a muszlim országokban működő fiókok pedig elutasították a McDonald's Izrael azon döntését, hogy ingyenes étkezést biztosít az izraeli hadseregnek. A Szaúd-Arábiában, Ománban, Kuvaitban, az Egyesült Arab Emírségekben, Jordániában, Egyiptomban, Bahreinben és Törökországban működő franchise-ok elhatárolódtak izraeli partnerüktől, és együttesen több mint 3 millió dollárt ajánlottak fel a Gázában bombázott palesztinok támogatására.

Egyesítsük erőfeszítéseinket, és támogassuk a gázai közösséget, amivel csak tudjuk!

– tette közzé vasárnap az X-en a McDonald's Omán, amely 100 ezer dollárt ígért a gázai humanitárius segélyezési erőfeszítésekre. Hozzátéve: „Kérjük a Mindenható Istent, hogy védje meg szeretett országunkat és minden arab és muszlim országot minden gonoszságtól és gyűlölettől.”

Izrael privát Instagram-fiók

Az izraeli hadsereg támogatásának bejelentése óta a McDonald's Izrael privátra változtatta Instagram-fiókját az arab és muszlim országok fogyasztóinak visszatetszését követően. Bár a McDonald's a legikonikusabb amerikai márkák közé tartozik, éttermeinek többsége világszerte helyi tulajdonú és működtetésű.

A McDonald's chicagói központja az Egyesült Államokban nem válaszolt az Al Jazeera megkeresésére. A vállalat esete rávilágít arra a trükkös geopolitikai dinamikára, amelyet a világméretű márkáknak egy olyan korszakban kell meglovagolniuk, amikor a vállalatoktól gyakran elvárják, hogy a legégetőbb társadalmi és politikai kérdésekbe is beleszóljanak.

Az ellentmondás felelevenítette a konfliktusmegelőzés úgynevezett Aranyív-elméletét, amelyet Friedman népszerűsített 1999-ben megjelent, A Lexus és az olajfa című könyvében.

Az elméletet – miszerint azok az országok, amelyek elég gazdagok és stabilak ahhoz, hogy olyan nagy láncokat támogassanak, mint a McDonald's – széles körben hiteltelenné vált a márkával rendelkező országok közötti konfliktusok után, beleértve az 1998-99-es koszovói háborút és Oroszország ukrajnai invázióját. A McDonald's-nak nincsenek üzletei a Gázai övezetben vagy a megszállt Ciszjordániában, de Izrael összecsapott a Hezbollah harcosaival a szomszédos Libanonban, ahol az amerikai lánc működik.

Most már biztosan a konfliktusmegelőzés Aranyívek elmélete utáni világban élünk. Annak ellenére, hogy 2022-ben Oroszországnak és Ukrajnának is volt McDonald's-a, mégis háborúba keveredtek. Most a vállalatbirodalmon belüli konfliktusok tükrözik a régió valódi feszültségeit
– mondta az Al Jazeerának Paul Musgrave, a Massachusetts Amherst Egyetem politológus professzora.

Csattant már az ostor az Unileveren és a Zaran is

Nem a McDonald's az első globális márka, amely az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos álláspontja miatt vitába keveredett önmagával. Az egyesült királyságbeli Unilever multinacionális vállalat tavaly a befektetők összetüze alá került, mert nem hozta nyilvánosságra, hogy a Ben and Jerry's fagylaltmárka leányvállalata 2021-ben úgy döntött, hogy bojkottálja az Izrael által megszállt ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi területeket.

A Zara spanyol kiskereskedelmi vállalatot tavaly egyes vásárlók bojkottálták, miután izraeli franchise-ának elnöke, Joey Schwebel kanadai-izraeli üzletember otthonában a szélsőjobboldali izraeli miniszter, Itamar Ben-Gvir kampányrendezvényét tartotta.

Musgrave szerint kiderült, hogy az az álom, hogy a kapitalizmus és a kereskedelem lecsendesíti a nacionalizmust és az indulatok más formáit, tévhitnek bizonyult: „Az, hogy a McDonald's különböző franchise-ai más-más oldalakra kerültek, egy újabb példa arra, hogy a politika mindent áthat.”