Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter még 2023. december 4-én jelentette be, hogy a következő tíz évben a főváros érdemel egy új Millenniumi Városközpontot, amivel minden magyar gazdagabb lehet, és amellyel mód lesz a magyar erőforrások fejlesztésére.

Ez lett volna az előbb, mini-, aztán Maxi-Dubaj, majd később Grand Budapest, ami aztán ma, 2025. február 6-án elbukott. 

A szakminisztérium szerint 5000 ezer milliárd forintos nemzetközi beruházás végét azonban már nem Lázár János közölte a nyilvánossággal, hanem Gulyás Gergely kancelláriaminiszter árulta el a Kormányinfón, miután mindenkit megnyugtatott arról, hogy a kormányzat megvédi a 13. havi nyugdíjat. 

Ezért még a Kormányinfó alatt kérdést küldtünk az Építési és Közlekedési Minisztériumnak (ÉKM) többek között arról, hogy az ÉKM szerint megvalósul-e a Grand Budapest, illetve milyen következménye lehet annak, hogy a magyar állam felmondott egy nemzetközi szerződést.

Hogy a bejelentés pillanatában/napján az érintett miniszter miért éppen Esztergomban volt, az talán jogosan vethet fel kérdéseket,

mindenesetre az Economxot írásban mindössze arról tájékoztatták, hogy

a kérdéseire vonatkozóan Gulyás Gergely miniszter úr részletes tájékoztatást adott a mai Kormányinfón a felmerült újságírói kérdésekre válaszolva.

Ugyanakkor a közlekedési tárca "vidéképítő turnéjának esztergomi állomásán" Lázár János végül nyilatkozott az üzlet bedőléséről, amit aztán a közösségi oldalára is feltöltöttek. 

Amíg január 21-én még azt írta Karácsony Gergelynek, hogy

Egy csekk és más semmi: rajta 5000 Mrd, és viheti a Főváros a területet, amivel egyébként 30 éve nem csinált semmit,

ma már sokkal megengedőbb volt a főpolgármesterrel:

Ha Rákosrendező kell a fővárosnak, viheti! 
A feltételek változatlanok, az elvégzendő munka pedig nem lett kevesebb. Az Építési és Közlekedési Minisztérium tárgyalásra kész akkor is, ha a világ piacvezető ingatlanfejlesztőivel, és akkor is, ha Karácsony Gergellyel kell asztalhoz ülni - mi támogatjuk az új városrész ügyét!


A miniszter arról is beszélt, hogy előkészítettek egy beruházást, ami a kormány javaslata volt a budapestiek számára. 

Majd arról beszélt, hogy a kormány tegnap úgy döntött, elfogadja a főváros elővásárlási jogát, és reményeik szerint a főváros megfelel a követelményeknek. 

Ez azt jelenti, hogy Lázár János szerint az abban foglalt jogokat kapja meg a főváros, és az abban foglalt kötelezettségeket kell teljesítenie. 

Három pontot sorolt fel:

  1. az együttműködés fontosságát hangsúlyozta, az ÉKM áll a főváros rendelkezésére;
  2. a területen felhalmozott 300 ezer köbméter hulladékot el kell szállítani, amit arab befektető vállat volna, ebben is állnak a főváros rendelkezésére,
  3. illetve felidézte, volt egy kormányzati cél, hogyan lehet újjáépíteni ezt a területet; így várja a főváros ezzel kapcsolatos elképzelését. 

A fővárosnak tisztáznia kell, hogyan fogja elszállítani a szemetet, erre egy külön megállapodást kell kötni, és a következő félévben tisztáznia kell, hogy milyen beépítési szándéka van a fővárosnak, és milyen fejlesztések valósulhatnak meg az állam részéről - magyarázta a miniszter, hozzátéve: az ÉKM-mel kell tárgyalnia Budapestnek. 

Elmondta azt is, hogy az arab befektetővel közölték, hogy bár a kormányzat szeretne együttműködni, de a főváros képviselő-testülete másképp döntött.

Én azt tudom tanácsolni az arab befektetőnek nyíltan és őszintén, hogy tárgyaljon a Fővárosi Önkormányzattal, és Budapestnek érdemes megfontolnia a külső befektetőknek a szándékait - foglalta össze Lázár János az elmúlt 14 hónap tapasztalatát. 

Közben megjelent a vonatkozó kormányhatározat is

A Magyar Közlönyben az szerepel: 

„A Kormány 1015/2025. (II. 6.) Korm. határozata a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság elővásárlási jogának érvényes gyakorlásához szükséges kormányzati intézkedésekről A Kormány 1. megállapította, hogy kormányzati intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31.; cégjegyzékszáma: 01-10-042582; a továbbiakban: Társaság) élni tudjon az állam mint eladó és az Eagle Hills Hungary Zártkörűen Működő Részvénytársaság között 2025. január 16. napján kelt ingatlan-adásvételi szerződésben foglalt elővásárlási jogával; 2. a Társaság tulajdonosi szerkezetére tekintettel megállapítja, hogy a Társaság a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti átlátható szervezetnek minősül; 3. a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 10/E. §-ában foglalt jogkörében eljárva, a Gst. 8. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltakra figyelemmel engedélyezi a Társaság számára a szerződés szerinti ügylet megkötését."

Az Economx megkereste az egyelőre még hallgató és hoppon maradt Eagle Hills Groupot is, mi a véleményük arról, hogy elvesztettek egy 12 milliárd eurós üzletet. Amint válaszolnak, egy újabb cikkben közöljük azt Olvasóinkkal.