A miniszter leszögezte: az Európai Bizottság (EB) új jogszabálytervezete, a REPowerEU súlyos következményekkel járna Magyarországra nézve. Mint az Indexnek adott interjújában fogalmazott, bár a jogalkotási folyamat elején járunk, „ez teljesen új frontot nyitott Magyarországgal szemben”.

Bár a rezsicsökkentésen régóta próbál fogást találni Brüsszel, ilyen drasztikus és célzott támadás energiapiaci ügyben még nem érte Magyarországot

- fogalmazott Lantos Csaba.

Kapcsolódó

A tárcavezető szerint a javaslat értelmében a tagállamok nem köthetnének új, azonnali orosz gázszerződéseket, ami különösen hátrányos lenne, ha éppen ezek lennének a legkedvezőbb árú források a piacon. Hozzátette: ezzel gyakorlatilag megszűnik a mozgástér, és Magyarország elől elzárják az egyik legolcsóbb forrást.

Ennek az lesz a következménye, hogy drágábban tudunk majd gázt venni

- mondta.

A miniszter szerint

  • a magyar energiarendszer számára kulcsfontosságú a 2021-ben megkötött, évi 4,5 milliárd köbméterre szóló hosszú távú gázszerződés, amit az MVM egyik leányvállalata kötött a Gazprommal;
  • a tavalyi éves fogyasztás 8,5 milliárd köbméter volt, így a szerződés ennek több mint felét fedezi.

Leszögezte: ilyen mennyiségű gázt ilyen áron, lényegében házhoz szállítva máshonnan nem tudnánk beszerezni. Szerinte az uniós javaslat ellehetetlenítené a szerződés teljesítését, miközben az orosz fél joggal kérhetné a hátralévő időszakra járó pénzt. „Per lesz belőle, amit nagy valószínűséggel meg is nyernek az oroszok” - jegyezte meg, hozzátéve, hogy Brüsszel ezt vis maiornak minősítené, ám ez ellentmond annak az alapelvnek, hogy az energiaellátás nemzeti hatáskör.

A miniszter szerint az EU addig kereste a kiskaput, amíg megtalálta: azt mondják, ez nem szankció, hanem kereskedelempolitikai intézkedés. Így már nem kell egyhangúság, elég a minősített többség - mondta azzal, hogy ez visszaélés, az uniós játékszabályok semmibe vétele; olyan mértékű támadás, amire nehéz megfelelő szavakat találni.

Az orosz kőolaj esetében is hasonló farizeizmust emlegetett: szerinte az Európai Unió (EU) úgy vásárol finomított orosz olajat Indiából, hogy azt már nem tekinti orosznak, pedig a pénz így is Moszkvába kerül. „Ez az egész hozzáállás üres, de nagyon drága képmutatás” - jelentette ki.

A kormány álláspontjáról azt mondta: helyes, hogy az energiaügyeket nem ideológiai, hanem szakmai alapon közelíti meg.

A kérdés egyszerű: onnan vesszük, ahol a legolcsóbb

- foglalta össze a magyar álláspontot.

Mint elmondta, jelenleg vásárol Magyarország amerikai, azeri, török gázt is, de ha valamelyik forrás megszűnik, még mindig van lehetőség váltani, kivéve, ha az orosz opciót tiltja be az EU.

Leszögezte, ha tehát változik a jogi környezet, márpedig ez a lehetőség fennáll, képesek leszünk más forrásból is ellátni az országot. Csak épp drágábban. Senki nem fog olcsóbban gázt adni nekünk csak azért, mert „jól viselkedünk”. Lantos Csaba aláhúzta: „az lenne a korrekt, ha a unió azt mondaná: rendben, politikai célom, hogy Oroszország ne jusson bevételhez, de mivel neked ebből többletköltséged származik, azt kifizetem. Na, ilyen ajánlat nem hangzott el. Épp fordítva történt: mi kértük, hogy állják ezeket a költségeket. A válasz: szó sem lehet róla. Jelenleg itt tartunk”.

A minisztérium számításai szerint az orosz energiaembargó évente mintegy 2 milliárd eurós többletköltséget okozna az országnak.

Ez pedig csapdahelyzetet teremt, hiszen három lehetőség marad:

  • vagy a lakosság fizeti meg a többletet a rezsicsökkentés feladásával,
  • vagy a vállalatok, ami rontaná a versenyképességet,
  • vagy pedig az állam, ami rontaná a költségvetési egyensúlyt és a fizetési mérleget is.

„Nem tudok mást mondani, ez egy tudatos politikai támadás. Az energetikán keresztül próbálnak minket politikailag meggyengíteni. Ez már nem szakpolitikai vita. Ez hatalmi harc” - jelentette ki a tárcavezető.