Az internethasználat ma már a mindennapjaink része, ezzel egybecseng a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország számokban 2024 című friss, ropogós jelentése, amely szerint a magyar háztartások közel 95 százaléka rendelkezett internetkapcsolattal. Ez az arány kissé meghaladja az uniós háztartások átlagát, amely 94 százalék, így Magyarország a digitális alapellátottság terén az európai élmezőnyhöz tartozik.

Megcsömörlöttünk a hírektől

A világhálót használók magáncélú tevékenységei is dinamikusan bővültek: a magyar internetezők több olyan tevékenységet végeznek, amelyekben már az uniós átlagot is megelőzik. 

Kapcsolódó

2024-ben a magyar internetezők leginkább az e-mailezésre használták a világhálót: a felhasználók 90 százaléka küldött vagy fogadott leveleket az elmúlt három hónapban, ami kissé meghaladja az uniós átlagot (87 százalék). Szintén kiemelkedően gyakori volt a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos információk keresése (89 százalék), valamint az azonnali üzenetküldő szolgáltatások használata és chatelés (87 százalék).

Kép: Economx

A közösségi oldalak napi szintű használata is magas szinten állt, 86 százalékra rúgott, míg az EU-átlag 70 százalék. A videóhívások és internetes telefonálás szintén népszerű tevékenység volt, 81 százalék használta ezt Magyarországon, az uniós átlag 79 százalék. Az online hírolvasás és banki szolgáltatások igénybevétele is elterjedt, a magyar internetezők 74, illetve 71 százaléka végezte ezeket a tevékenységeket, míg az uniós átlag 70 és 72 százalék. Érdekesség, hogy

az interneten végzett tevékenységek közül az online híroldalak és újságok olvasása még az élmezőnybe tartoztak a 2023-as KSH-jelentés szerint, tehát egy év alatt gyakorlatilag felére csökkent a hírolvasással töltött idő.

Az egészségügyi információk keresése a magyar felhasználóknál 69 százalékos, szemben az uniós 63 százalékkal.

Brutálisan nő a mobilnetezéssel töltött idő

2024-ben tehát tovább nőtt a magyar háztartások internetéhsége: a helyhez kötött internet-előfizetések száma elérte a 3,6 milliót, ami 72,5 ezerrel, azaz 2,0 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A bővülés nemcsak darabszámban látszik, hanem a technológiai színvonalban is: a kapcsolatok közel fele már optikai hálózaton fut, amely gyorsabb és stabilabb letöltési sebességet kínál.

Az optikai internet részesedése 45 százalékra nőtt, és az elmúlt évek trendjei alapján egyre inkább ez válik meghatározóvá.

A növekvő előfizetésszámot a forgalmi adatok is visszaigazolják. A helyhez kötött interneten lebonyolított adatforgalom tovább emelkedett: a letöltések volumene 19 százalékkal, míg a feltöltéseké 3,7 százalékkal haladta meg a 2023-as szintet. Ez azt mutatja, hogy a magyar internetezés nemcsak gyorsabb lett, hanem intenzívebb is: egyre több adat áramlik a hálózatokon, mind fogyasztói, mind tartalom-előállítói oldalon.

Az elmúlt években látványosan felpörgött a mobilinternet használata Magyarországon, és 2024-ben ez a trend tovább erősödött. A mobilhálózatokon lebonyolított adatforgalom elérte az 1651 petabyte-ot, ami 23 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Ez jól mutatja, hogy egyre többen és egyre intenzívebben használják a mobilnetet nemcsak kiegészítő megoldásként, hanem a mindennapi online jelenlét alapjaként is.

Bár a helyhez kötött interneten bonyolított adatforgalom továbbra is többszörösen meghaladja a mobilhálózatok forgalmát, a növekedési ütemek már más képet mutatnak. A mobilinternet adatforgalma gyorsabban bővül, mint a vezetékes kapcsolatoké, ennek következtében pedig az elmúlt években folyamatosan csökkent a különbség a két hálózattípus között. A trend arra utal, hogy a mobiladat szerepe egyre hangsúlyosabbá válik a magyar digitális szokásokban.

Teljesen tönkreteszi a testünket a mobilon lógás

A Budai Egészségközpont kutatása szerint a magyarországi felnőtt lakosság háromnegyede az ébredéstől számított egy-két órán belül már online van, a 18-29 évesek 42 százaléka pedig szinte abban a pillanatban nyúl a telefon után, ahogy kinyitja a szemét. A diákok harmada az összes szabadidejét ülve tölti, naponta legalább négy órán át a mobilon lógva vagy a számítógép előtt. Miközben a közösségi médiában görgetünk, videókat nézünk vagy a képernyőt bámulva játszunk, a testünk és az agyunk fokozatosan megadja magát.

„Egyre több olyan pácienssel találkozunk, akik krónikus nyaki és vállfájdalommal, fejfájással vagy gerincproblémákkal érkeznek hozzánk, és kiderül, hogy a kiváltó okok között jelentős szerepet játszik a napi többórás telefonhasználat. A folyamatos lefele nézés, az úgynevezett „mobiltelefon-nyak” ráadásul nemcsak a nyaki csigolyákat terheli túl, hanem az arcbőr megereszkedését is okozza. Minél több időt töltünk lehajtott fejjel a képernyő fölött, annál látványosabb a gravitáció munkája az arcon” – mondja Andrássy Fanni, a Budai Egészségközpont pszichológusa.

Az elektronikus eszközök (mobiltelefon, tablet, laptop, okostévé vagy videójáték-konzolok) ma már szinte minden pillanatban lekötik a figyelmünket. A túlzásba vitt használatukból eredő fizikai tünetek listája pedig hosszú és ijesztő:

  • krónikus fejfájás,
  • látásromlás,
  • tartós hátfájás,
  • mozgáshiány okozta elhízás,
  •  sőt akár fokozott ráncosodás.

A mentális hatások ugyanakkor talán még aggasztóbbak. A folyamatos online jelenlét szorongást, alvászavart, koncentrációs nehézségeket okoz, és a fiatalok körében egyre gyakoribb az internetfüggőség. A 12-18 évesek 31,3 százaléka enyhe, 21,2 százaléka mérsékelt, 10,1 százaléka pedig súlyos függőséget mutat.

Amelyik cégnek nincs webes jelenléte, az elhasalhat

Visszatérve még a számokra, az internetes forgalom bővülése nemcsak a természetes személyeknél tapasztalható: 2024-re gyakorlatilag alapelvárássá vált az internet használata a magyar vállalkozások körében. A cégek döntő többsége, 96 százalékuk már aktívan jelen volt az online térben, és tízből kilenc vállalkozás helyhez kötött, széles sávú internetkapcsolattal működött. A digitális infrastruktúra tehát ma már nem versenyelőny, hanem a mindennapi üzletmenet része.

Ezzel párhuzamosan tovább nőtt a felhőalapú szolgáltatásokat használó vállalkozások aránya is: 2024-ben már a cégek 48 százaléka élt ilyen megoldásokkal. A felhő elsősorban a közép- és nagyvállalatok körében terjedt, ahol az adatok rugalmas kezelése, a távoli hozzáférés és a skálázhatóság üzleti szempontból is kézzelfogható előnyöket jelent.