A kormányzat őszi jogalkotási tervében újfent szerepel a Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartás (NÉNY), valamint a Nemzeti Építőanyag-kereskedelmi Hálózat (NÉKH) terve, melyről a szakmai egyeztetéseket az ötletgazda Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) szeptembertől kezdené el. A Lázár János vezette tárca alapcéljával, az importkitettség csökkentésével az ágazati szereplők is egyetértenek, ugyanakkor annak megvalósulását nem feltétlenül egy állami kereskedőtől várják.

Novemberben lehet csak törvény

Ahhoz, hogy az említett építésgazdasági intézkedésekkel érdemben foglalkozni lehessen, az Országgyűlésnek előbb el kellene fogadnia a Magyar Építészetről szóló törvényt, mert annak a végrehajtását szolgálják a fenti elképzelések is. Koji László információi szerint az új építészeti törvény parlamenti végszavazása novemberben várható. Az ÉVOSZ folyamatosan követi és véleményezi az alakuló törvény szövegét. A tervezet egyelőre még nem volt a kormány asztalán, és társadalmi vitára sem került még sor, de utóbbi várhatóan szeptemberben megtörténik majd. Ezután tárgyal róla a kabinet, majd jöhet a plenáris vita a Parlamentben.

Koji László felidézte, hogy a Nemzeti Építőanyag-kereskedelmi Hálózat gondolata kapcsán tavasszal komoly aggodalmakat fogalmaztak meg a piaci szereplők, hiszen a kezdetekben egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy az államnak mikor lesz elővásárlási joga az építési anyagok piacán. Nagyságrendileg ezer építőanyag-kereskedéssel foglalkozó cég működik az országban, és komoly verseny zajlik közöttük, és az ÉVOSZ szerint az ellátásról is tudnak gondoskodni,

ezért sem volt érthető, hogy mi szükség lehet egy állami kereskedőház létrehozására.

Aztán a koncepció szövege alapján megnyugodhattak a kedélyek. Eszerint ugyanis csak abban az esetben kapna szerepet az NÉKH, ha az ellátási lánc sérülne, és ha az exportra szánt építőanyagok, építési termékek tekintetében az állam úgy dönt, él az elővásárlási jogával. Az ÉVOSZ elgondolása szerint ez nem is egy hagyományos értelemben vett cég lenne, hanem inkább egy online kereskedés, ami elsősorban az állami beruházásokhoz szükséges kritikus építési termékek beszerzésére segítene rá. Némileg árnyalja a képet, hogy az elmúlt évben mindössze egyetlen olyan termék volt, amely esetében az ellátás kétséges volt, ez pedig a cement, ugyanakkor a Szakszövetség szerint egy állóháború is zajlott ennek örveként az állam, és a monopolhelyzetben lévő cementipari vállalkozások között, de az tény, hogy a múlt év első felében nem volt elegendő termék.

A cementipari termékek importjának aránya 40-ről 60 százalékra emelkedett.

Ezek alapján jogosan gondolhatják úgy a piaci szereplők, hogy fölösleges az állami kereskedő.

Mit akar a szakma?

Azonban vannak olyan súlyponti problémák, amikről az ÉVOSZ mindenképpen egyeztetni kíván az építészeti törvényt előkészítő minisztériumokkal (az építési és közlekedési, a gazdaságfejlesztési, valamint a pénzügyi tárcákkal) abban a reményben, hogy a szabályozások a megoldások irányába mutatnak majd. Két ilyen szempontot nevezett meg Koji László.

  • Importkitettség. Jelenleg a magyar építőipar 48 százalékban importtermékeket használ fel. Beszerzési nehézségeket okoz a forint árfolyamának hektikussága is, nehéz így reális vállalási árak kialakítani. A szakma akkor lenne elégedett, ha az importkitettség öt éven belül 35 százalékra csökkenne.
  • Kiszámíthatóság. Az ÉVOSZ szeretné elérni az egyeztetések során, hogy hosszútávon tervezhető legyen, milyen állami és önkormányzati beruházásokra lehet számítani, és az is fontos lenne, hogy az építőipar ciklikusságának a kilengéseit segítsen a kormányzat csökkenteni.
A NÉNY kapcsán Koji László arról beszélt, érti, hogy az építésügyi minisztérium is szeretne egy adatbázist építeni, de más kormányzati szervek (a minisztériumoktól kezdve, a NAV-on át, a KSH-ig és a versenyhivatalig) kér be adatokat, ezeket kellene összehangolni, nem pedig újra és újra adatszolgáltatásra kötelezni a cégeket. Az ÉVOSZ egyetért azzal, hogy legyen egy rendszerszintű kormányzati információs alap, de az arányokra figyelni kell.

Mélypont

Napokban a kormány váratlanul „kiemelt társadalmi, politikai, gazdaságfejlesztési” jelentőségűnek nevezett 24 projekt azonnali, kiviteli terv mélységű előkészítéséről döntött, ami talán némi lélegzetvételhez juttatta a piacot. Ezzel kapcsolatban Koji László elmondta, elsősorban út-vasút és mélyépítési munkáknak az előkészítésére kapott felhatalmazást Lázár János miniszter. A mélyépítési alágazat sérült leginkább az utóbbi 2-3 évben.

Július végén az egy évvel ezelőtti szinthez képest 41 százalékkal volt kevesebb a megrendelési állomány.

Ha a teljes építésipari ágazatot nézzük, akkor

  • a tavalyihoz képest 30 százalékkal csökkent a rendelésállomány,
  • míg az újonnan megkötött szerződések volumenénél pedig 37 százalékos csökkenést voltak kénytelen elszenvedni a magyar cégek.
Az ÉVOSZ elnöke közölte azt is, hogy

az építőipar március végétől létszámkibocsátóvá vált, az év elején 385 ezer embert foglalkoztattak, jelenleg pedig ennél 15-20 ezer emberrel kevesebbet.

Megerősítette azt, amit tegnap szakszervezeti vezetők a Napi.hu-nak elmondtak, a be se tanított segédmunkások elbocsátásával próbáltak a cégek javítani a helyzeten. A mérnököket szeretnék a cégek megtartani, de az elmúlt időszakban megjelent az a tendencia, hogy a magasan kvalifikált szakemberek home officeból Nyugat-Európába, vagy az arab világba dolgoznak be, és félő, hogy magyarországi megrendelések nélkül tartós lesz ez a munkakapcsolat és akár még ki is költöznek. Koji László arról is beszélt, hogy még nem látni, milyen eredményei lehetnek a második félévben meghozott kormányzati intézkedéseknek, de ha még piaci élénkülés is történne, év vége, vagy jövő év eleje előtt azokból szerződéskötés nem lesz.

Az építőipar nincs a mélyponton. A mostani tudásunk szerint a mélypont 2024-ben lesz, ez teljesen egyértelműen látszik
- fogalmazott Koji László.