Portugál kutatók kísérlettel igazolták, hogy a sötét színű járművek sokkal több hőt bocsátanak ki, mint a világosak, a fekete járművek akár több fokkal is megemelik a közeli levegő hőmérsékletét. Ez az eddig figyelmen kívül hagyott tényező jelentősen súlyosbíthatja a városi hősziget-hatást, amikor is a városok sokkal melegebbek lesznek, mint a környezetük - mutattak rá a City and Environment Interactions című folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A kutatást ismertető Euronews beszámolt arról, hogy a Lisszaboni Egyetem munkatársai fekete és fehér gépkocsikat állítottak öt órára a tűző napra és mérték körülöttük a levegő hőmérsékletét.

A 36 Celsius fokos fekete autó akár 3,8°C-kal is megemelte a közeli levegő hőmérsékletét, míg a fehér jármű melegítő hatása ennél sokkal kisebb volt.

Mint magyarázták, a különbség a színek által visszavert fényben rejlik . 

A fehér festék a beeső napfény 75-85 százalékát visszaveri,  míg a fekete festék mindössze 5-10 százalékot, a többit pedig elnyeli. Ráadásul az aszfalttal ellentétben, amely vastag és lassan melegszik fel, az autó vékony fém váza gyorsan felmelegszik, és közvetlenül a levegőbe bocsátja ki a hőt.

„Most képzeljünk el több ezer autót, amelyek egy városban parkolnak, mindegyik egy kis hőforrásként vagy hővédőként működik. A színük valóban megváltoztathatja az utcák hőmérsékletét" 

– hangsúlyozta Márcia Matias, a kutatócsoport tagja.

Mit jelent a városi hősziget-hatás?

A városi hősziget egy olyan városi terület, amely az emberi tevékenység és az infrastruktúra miatt jelentősen melegebb, mint a környezete. A betonnal és aszfalttal burkolt talaj elnyeli és tárolja a hőt, míg a sűrűn felhúzott épületek csökkentik a légáramlást, így benntartják a meleget. Az autók, a légkondicionálás és az ipari tevékenység mindehhez még több hőt ad hozzá.

Éjszaka a legerősebb a hősziget-hatás. A városok ilyenkor akár 10°Celsius fokkal is melegebbek maradhatnak, mint a környező vidék, mivel a beton, az aszfalt és az acél leadja a nappal tárolt hőt.

Mivel az európaiak mintegy 70 százaléka városi területeken él, ez a különbség a városi hősziget-hatást sürgető közegészségügyi problémává teszi - hívják fel a figyelmet a szakemberek.

Kapcsolódó