A 2026-os év nem pusztán kereskedelmi ágazati kérdés, hanem szélesebb társadalmi és gazdasági átalakulás része is – mondta Kozák Ákos a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) kiskereskedelmi háttérbeszélgetésén. Az Egyensúly Intézet gazdaságpolitikai szakértőjének értékelése szerint a kiskereskedelem helyzete szorosan összefügg a demográfiai folyamatokkal és a településszerkezet átalakulásával is. 

Ez együtt jár azzal, hogy mintegy kétezer település keresi majd a helyét a következő 30–50 évben, miközben a települések nyolcadán jelenleg nincs kereskedelmi tevékenység

– fogalmazott. Szerinte ebben az átalakulásban az állam szerepe meghatározó. Az idei évre hivatalosan 2,4 százalékos GDP-növekedéssel számoltak, ám az előrejelzések szerint ez várhatóan 2 százalék alatt marad.

„Ha valóban 2,4 százalék lenne, az már szinte nyomdahiba lenne” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a magyar gazdaság jelenleg nehezen áll tartós növekedési pályára.

Tönkrevághatja a szektort az árrésstop

A kiskereskedelmi szektort az elmúlt években egyszerre támogatták fogyasztásösztönző eszközök és terhelték szigorodó szabályozások. A szakmai értékelések szerint a SZÉP-kártya és a nyugdíjas-utalványok érdemben hozzájárultak a forgalom élénkítéséhez, ezek a juttatások ugyanis közvetlenül megjelentek az élelmiszer- és napi cikk kereskedelemben. Ugyanakkor a kedvező hatásokat jelentősen árnyalták az ágazatot érintő adminisztratív és adózási terhek.

Az egyik legtöbb vitát kiváltó szabályozási elem a plázastop és a TÉKA-jogszabály szigorítása volt. A szakmai szereplők szerint a módosítások nem csupán az új beruházásokat érintették, hanem olyan helyzeteket is, amikor egy vállalkozó az üzletét bérbe adná, és ehhez hasonló engedélyezési eljárást kell lefolytatnia. A piaci szereplők egy része nem értette a beavatkozás célját, és több megszólaló szerint nehéz nem összefüggést látni a szabályozási környezet szigorodása és a beruházási aktivitás visszafogottsága között.

A tisztességtelen piaci magatartásról szóló szabályozás továbbra is szakmai vita tárgya – mondta Kozák Tamás. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint az élelmiszer-kereskedelemben a jogszabály a beszállítók számára többletvédelmet biztosít, ugyanakkor a piaci erőviszonyok kérdése nem minden esetben egyértelműen értelmezhető. Emellett továbbra is érvényben van a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó, amely a nagy üzletláncokra vonatkozik. A 27 százalékos áfával együtt ez a terhelés összességében 31,5 százalékos adóhatást jelent az érintett termékárak szintjén, ami érzékelhető inflációs és árképzési következményekkel jár.

Kevés olyan intézkedés volt az elmúlt időszakban, amely akkora szakmai vitát generált volna, mint az árrésstop. Az intézkedés tavaly márciusban lépett hatályba, és elvileg a fogyasztói árak mérséklését és az árképzési fegyelem erősítését célozta. A résztvevők azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy a forgalmi adatokban nem látszik egyértelmű volumenhatás. 

Elvileg meg kellene jelennie a forgalomban, de a fogyasztás volumenében ez nem látszik, és ez további kérdéseket vet fel a rendelet legitimitása kapcsán

– hangsúlyozta Kozák Tamás.

A bizalmatlanság megtakarításhoz vezet, nem költéshez

Makrogazdasági oldalról a kép árnyaltabb: a reálbér-növekedés 2026-ban meghaladta a 6 százalékot, ám ez nem párosult azonos mértékű fogyasztásbővüléssel. A kereskedelmi volumen és a háztartások vásárlási aktivitása elmaradt a jövedelmi növekedéstől. Kozák Ákos szerint ebben szerepet játszik az is, hogy a lakossági megtakarítások az elmúlt öt évben jelentősen emelkedtek – a felhalmozott vagyon közel megduplázódott –, ami arra utal, hogy a fogyasztók óvatosak.

A fogyasztói bizalmi indexben érdemi elmozdulás nem történt. „A háztartások beárazták a várható gazdasági helyzetet – ezt jelzi a bizalmi mutató stabilitása” – fogalmazott a szakértő. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy a gazdaság rövid távú növekedése gyakran a fogyasztásra támaszkodik, különösen akkor, amikor a beruházási és külkereskedelmi szektor teljesítménye gyengébb. „Ha tavaly a fogyasztás nem lett volna körülbelül 3 százalékos szinten, a GDP még rosszabb képet mutatott volna” – húzta alá.

A szakmai álláspont szerint azonban nem lehet a növekedés terhét kizárólag a fogyasztásra hárítani. A beszélgetés során figyelmeztetésként fogalmazták meg, hogy beruházások nélkül torzulhat a gazdaságszerkezet. 

Nem lehet, hogy a háztartások viseljék egyedül a növekedés felelősségét. Torz szerkezet alakul ki, ha nem indulnak be a beruházások

– közölte az Egyensúly Intézet gazdaságpolitikai szakértője.

Ne más döntse el, miből akarunk főzni

Az ágazati szerkezetben közben folyamatos koncentráció figyelhető meg. A 2025 júniusáig rendelkezésre álló adatok szerint egy év alatt mintegy 3 ezer bolt zárt be, ami napi szinten körülbelül kilenc egység megszűnését jelenti. Ez a tendencia nem csupán a kisebb településeket, hanem városokat és megyei jogú városokat is érinti.

Mintegy 400 településen jelenleg nincs élelmiszerbolt, ami nemcsak gazdasági, hanem szociálpolitikai feszültségeket is generál, és rontja az ott élők életminőségét.

A kisboltok különösen nehéz helyzetbe kerültek. Az 1 milliárd forint alatti árbevételű vállalkozások jellemzően nem közvetlenül a termelőktől, hanem nagykereskedőktől vásárolnak, amelyekre nem vonatkozik az árréssapka. Ennek következtében a nagykereskedő megtarthatta saját árrését, miközben a végső fogyasztói árak a kisboltokban olyan szintre emelkedtek, amely mellett nehéz versenyképesnek maradni.

„Ha ez a helyzet tartósan fennmarad, a kisboltokról le kell mondanunk. Addig azonban nem adják fel, amíg gazdaságilag teljesen el nem lehetetlenülnek” – közölte az OKSZ főtitkára. 

A szakma szerint a vásárlók árérzékenysége erősödött, és egy beszűkülő kínálati struktúra hosszabb távon a választék csökkenéséhez vezethet. „A szupermarketben 12 féle liszt van, a diszkontban egy. Nem szabad hagyni, hogy helyettünk döntsék el, miből akarunk főzni” – fogalmazott Neubauer Katalin, utalva a kínálati sokszínűség jelentőségére.

A fejlődést kéne segíteni, nem a bizonytalanságot erősíteni

A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az online kereskedelem esetében 2025 második felében a korábban dinamikus növekedés lassulása volt megfigyelhető. Külön figyelmet kapott az a szegmens, amely a hivatalos statisztikákban nem jelenik meg teljes mértékben: a kínai platformokról érkező forgalom. A szakmai becslések szerint ez éves szinten 300–400 milliárd forintnyi értéket is elérhet, amely nem tükröződik a nyomon követhető kereskedelmi adatokban. Ez torzíthatja az online piac valós méretéről alkotott képet.

A külföldi vállalatok szerepe továbbra is meghatározó a hazai kiskereskedelem beruházási struktúrájában. A bruttó beruházások 2023-ban az ágazati teljes beruházási érték 35–40 százalékát tették ki külföldi cégek részéről. A szakértők szerint ezek elmaradása komoly visszaesést okozna az ágazat fejlődésében.

Ezek a beruházások 8 napon túl gyógyuló sérülést jelentenének, ha tartósan kiesnének

– hangzott el.

Neubauer Katalin szerint a 2025-ös év a kiskereskedelem számára az alkalmazkodás időszaka volt. A vállalkozások számára a változatlan árbevétel fenntartása is eredménynek számított, a legjobb szereplők is jellemzően csak 1–3 százalékos növekedést tudtak elérni. A hirtelen szabályozási változások miatt az ágazat szereplői sokszor nem fejlesztésre, hanem túlélésre koncentráltak. A szakmai álláspont szerint a jövő kulcsa az lenne, hogy a szabályozási környezet a vállalkozói motivációt és a beruházásokat támogassa, ne pedig a bizonytalanságot erősítse.

Szakértőket a döntéshozók mellé

A szakmai szereplők a beszélgetés végén abban is egyetértettek, hogy a jövő szempontjából nem pusztán egyes intézkedések módosítása, hanem a szabályozási szemlélet átalakítása lenne kulcsfontosságú. Kozák Tamás szerint a kereskedelempolitika terén mindenekelőtt kiszámítható és átlátható jogi környezetre lenne szükség, valamint érdemi párbeszédre az érintett érdekképviseletekkel. „Kiszámítható szabályozási környezetre, folyamatos kommunikációra és az adminisztráció érdemi csökkentésére lenne szükség. A szabályozásokat meg kellene vizsgálni abból a szempontból, hogy milyen célt szolgálnak, mert ha nincs valódi fejlődés, végső soron a fogyasztó fizeti meg az árát” – fogalmazott.

Neubauer Katalin arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakmai egyeztetések intenzitása az utóbbi időszakban visszaesett. 

Mióta veszélyhelyzeti kormányzás van, azóta nincs valódi szakmai kommunikáció

– mondta.

Szerinte a döntéshozatal minőségét javítaná, ha a szaktárcáknál olyan szakemberek dolgoznának, akik maguk is a piacról érkeztek, és közvetlen tapasztalataikkal segíthetnék a jogalkotást. Úgy véli, az ilyen háttértudás hozzájárulhat ahhoz, hogy az intézkedések valóban a kitűzött célokat szolgálják, és ne akaratlanul fékezzék az ágazat fejlődését.