Szenvednek a kiskereskedelmi dolgozók Németországban a munkakörülményeiktől: hatvan százalékuk már ott tart, hogy elhagyja a pályát, mert nem jön ki a fizetéséből, és a nyugdíja nem lesz elég a későbbi megélhetésre.
A Verdi német szolgáltatóipari szakszervezet új ágazati felmérése arra is rámutat: a bolti alkalmazottakat nagyon nyomasztja, hogy rendszerint rajtuk csattan a vásárlók haragja a magas árak, kiszámíthatatlan kínálat miatt, ráadásul a feletteseik is lekezelően bánnak velük.
A digitalizáció sem éppen a beosztottaknak kedvez – sokkal inkább úgy élik meg, hogy a technológiai fejlesztések jórészt a teljesítménykényszer feletti, nyomasztó kontrollt fokozza, és ugyancsak visszás helyzeteket szül a vevőkkel.
A magyar kiskereskedelemben dolgozók helyzete sokban hasonlít a németek megállapításaihoz, nálunk is gyakran rajtuk csapódik le a vásárlók idegessége, és kiszolgáltatottak a profitorientált üzletpolitikának – mondta az Economxnak Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu modern szakszervezet elnöke.
Egymillió fölött keresnek, de ugyanúgy nem jönnek ki belőle
A Rheinische Post idézi a Verdi közleményét, ami szerint a bérkérdés az ausztriai és németországi – nálunk is többségében jelen lévő – multiláncoknál kiemelt oka az elégedetlenségnek.
Holott egy magyarországi munkavállaló a kiskereskedelemben irigykedhetne az ottani fizetésekre: az ágazati kollektív szerződés szerint egy bolti eladónő például bruttó 3219 eurót (1,255 millió forintot) keres havonta – igaz, hogy ezzel szemben fő nyugati partnerünknél a nemzeti átlag 4634 euró (1,8 millió forint) volt tavaly.
Így már érthetőbb, hogy a többség kevesli a fizetését, és a szakszervezet szerint riasztó, hogy emiatt soha nem látott szinten van azok száma, akik már hátat fordítanának a kiskereskedelemnek – márpedig, egy esetleges felmondási hullám súlyosan veszélyeztetné a lakosság áruellátásának biztonságát.
Kizsákmányolás, túlterheltség, kiégés
A magyar áruházakban ugyanazon munkakörökben feleannyit se visznek haza a dolgozók, mint nyugati kollégáik, és itt is évek óta a nemzeti átlag alá kínálnak a cégek.
Emiatt a munkaerőpiacon nem vonzó az alulfizetett, mentális és fizikai leterheléssel járó szektor, így viszont a multialkalmazottaknak állandó létszámhiányban kell túlteljesíteniük.
Egyes külföldi láncok ugyan magasabb bért kínálnak, de cserébe minden területen folyamatosan dolgoztatják az embereket, ami kiégéshez vezet – mondta erre Bubenkó Csaba.
A versenytársak fizetéseihez képest megszerzett többletjövedelem pedig általában így sem elég nagy ahhoz, hogy hosszú távú megtakarítást vagy biztonságot nyújtson. A kizsákmányolás tehát általános ezeknél a profitorientált cégeknél.
A vevők lekezelő bánásmódja is tetézi a szenvedést
A német boltokban is jelentős stresszforrás a túlzott munkaterhelés, ahogy az is, hogy úgy tapasztalják: a multivezetők lekezelően bánnak velük, és a vásárlók is rajtuk töltik ki az idegességet.
Ennek forrása nemcsak a tartósan magas árakban keresendő, hanem abban is, hogy a üzletek által nagy hanggal kínált akciók gyakran csak látszatintézkedések: a meghirdetett termékből alig van készleten, rosszul van kiírva az ár, vagy a kedvezményes áru egyszerűen nincs a polcon – jellemezte az itteni helyzetet az Egyenlő.hu elnöke.
Ha pedig kevés az eladó, és a vásárló nem talál senkit, akitől segítséget kérhet, az is a dolgozókon csattan – fűzte hozzá.
Sokan morognak, hogy a kasszás helyett "dolgozhatnak"
A digitalizáció terén az egyik leginkább megosztó fejlesztés itthon is az önkiszolgáló kasszák elterjedése, amit van, aki kimondottan kedvel a gyorsaság miatt, míg sokan nehezen fogadják el, hogy vásárlóként velük végezteti az áruház a pénztárosi feladatokat.
Ezzel a cégek spórolnak a munkaerőköltségeken, viszont egy fontos versenyelőnyről lemondanak: a személyesség, a szakszerű kiszolgálás vevővonzó értékéről.
Az önkiszolgáló kasszák sem oldják meg a dolgozók áldatlan helyzetét, inkább újabb konfliktusokat szülnek. A vásárlók közül sokan – különösen az idősebbek – nehezen tudják használni ezeket, gyakran elégedetlenkednek, ami szintén a jelenlévő néhány alkalmazottra zúdul – mutatott rá Bubenkó.
A munkavállalók eközben joggal tartanak attól, hogy az automatizálás létszámleépítéshez vezethet.