Február 1-jétől 300 ezer forintra nő az eddigi 150 ezerről az ügyfelek által az ATM-ekből havonta ingyenesen felvehető készpénz összege. Közeleg a dátum, de a limit duplázásának jogszabályi háttere még az óévben megszületett, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló (2009. évi LXXXV) törvénymódosítás 2025. december 16-án jelent meg a Magyar Közlönyben. A BiztosDöntés.hu szakértői szerint a változás nyomán a készpénzállomány is megugorhat a lakosságnál.
Ugyanakkor a Money.hu-nál emlékeztettek: bár az intézkedés látszólag az ügyfeleknek kedvez, a Magyar Bankszövetség nem véletlenül tiltakozott a bevezetése ellen. Az ingyenesség ugyanis a pénzintézeteknek komoly költséget jelent: minden készpénzfelvételt 0,9 százalékos tranzakciós illeték terhel, amit így a bankoknak kell megfizetniük. Míg 150 ezer forintnál ez 1350 forint volt, a 300 ezer forintos keret teljes kihasználásával a bank fizetési kötelezettsége 2700 forintra nő egyetlen ügyfél után.
A Bankszövetség szerint ezt a plusz terhet a bankok kénytelenek lesznek más szolgáltatások díjába beépíteni, így közvetve azokat az ügyfeleket is terhelhetik, akik egyáltalán nem használnak készpénzt.
Több intézkedést hozott a kormány a készpénzes fizetés jogi és gyakorlati támogatására, ezek a lépések – az alkotmányos jogként rögzített készpénzes fizetési lehetőség, az ATM-hálózat fenntartása és bővítése, valamint a fizikai készpénzelfogadás kötelezővé tétele – azt a célt szolgálják, hogy Magyarországon továbbra is biztosított legyen a fizikai pénzhez való hozzáférés, és ne szűküljön tovább a készpénz használatának terepe a tranzakciós rendszerben.
Európa és a készpénz
Nemzetközi kitekintésben, a The Economist összeállítása alapján is azt látjuk, hogy Európa az elmúlt évtizedben látványosan a készpénzmentes fizetés felé mozdult el, különösen az északi országokban. Az utóbbi években turistaként ahhoz is hozzászokhattunk, hogy ha gyújtanánk egy gyertyát a templomban, a pénzgyűjtő dobozt sok helyen QR-kód váltotta fel. Így például Svédországban a vásárlások több mint 90 százaléka digitálisan történik, és egy adott hónapban már csak a lakosság fele használ egyáltalán készpénzt.
A forgalomban lévő készpénz aránya ott a GDP kevesebb mint 1 százaléka, szemben például Japánnal, ahol ez az arány 22 százalék. Norvégiában és Svédországban a bankjegyek és érmék gyakorlatilag eltűnőben vannak, míg Európa más részein – főként Dél-Európában, illetve Németországban és Ausztriában – a készpénz tovább él, részben jövedelmi okokból, részben a magánszféra védelméhez fűződő történelmi érzékenység miatt.
- A digitális fizetés terjedését politikai döntések is felgyorsították.
- Az EU felső határt szabott a készpénzes tranzakcióknak, megtiltotta a nagy összegű üzleti kifizetéseket bankjeggyel,
- az Európai Központi Bank pedig 2019-ben leállította az 500 eurós bankjegy kibocsátását.
- A cél a feketegazdaság és a pénzmosás visszaszorítása volt.
A fogyasztók alkalmazkodtak: az euróövezetben 2016-ban még a személyes vásárlások 79 százaléka történt készpénzzel, 2024-re ez 52 százalékra csökkent, értékben ennél is kisebb arányt képviselve. 2024-ben Európa-szerte az üzletek 12 százaléka egyáltalán nem fogadott el készpénzt, szemben a három évvel korábbi 4 százalékkal; Hollandiában például már minden harmadik mozi készpénzmentes.
Jelentős különbségek az eurózónában
A hivatkozott 52 százalékos adat az Európai Központi Bank (EKB) 2024-re vonatkozó készpénzhasználati felméréséből származik, amely összefoglalja a legfrissebb, nagymintás adatokat az eurózóna fizetési szokásairól. A 40 ezer fős EKB-felmérés szerint tehát
az eurózónában 52 százalék az összes vásárlásnál a készpénzes fizetés aránya mennyiség szerint, értékben ennél alacsonyabb, 39 százalék.
Az eurózónán belüli legalacsonyabb készpénzhasználat Hollandiában (22 százalék) figyelhető meg, a legmagasabb pedig Máltán (67 százalék), de a dél- és kelet-európai országok közül Szlovénia (64), Olaszország (61) és Spanyolország (57) is kiemelkedően magas arányt mutat. Értékben Hollandia 17 százalékon áll, e tekintben a készpénzes ellenpólus nem Málta, hanem Litvánia, 59 százalékkal.
Bár erre 2026-ban könnyen rácsodálkozhatunk, a felmérés szerint a 20-ból 14 euróövezeti országban a készpénz maradt a leggyakrabban használt fizetési mód, természete szerint különböző arányokkal. A készpénzes fizetéseknél jellemzően a kisértékű vásárlások dominálnak, míg az 50 euró feletti tranzakcióknál gyakrabban használják a kártyát. Az EKB-felmérésben a fogyasztók készpénzhasználati előnyként emelték ki az anonimitást és a személyes adatok védelmét (41 százalék), a kiadások tudatosabb követését (35), illetve az azonnali elszámolást (30).
Fordulat: vissza a gyökerekhez?
Az utóbbi években azonban fordulat körvonalazódik az uniós gondolkodásban. Az EU legfelsőbb bírósága már 2021-ben kimondta, hogy a készpénzt elvben el kell fogadni, majd 2024 decemberében a tagállamok miniszterei megerősítették: meg akarják tiltani, hogy a vállalkozások megtagadják a bankjegyek és érmék elfogadását. A készülő szabályozás szerint a kereskedők jelezhetik, ha a digitális fizetést preferálják, de a készpénz elfogadása kötelező marad.
- A szemléletváltás mögött társadalmi és biztonsági megfontolások állnak.
- Az idősebbek és a bankszámlával nem rendelkezők jelentős része kiszorul a teljesen digitális rendszerből, miközben a fizetési infrastruktúra áram- és adatkapcsolat-függő.
- Plasztikus példa: a Spanyolországot sújtó országos áramkimaradások 2024 tavaszán rávilágítottak arra, hogy digitális fizetés nélkül az alapvető vásárlások is ellehetetlenülhetnek.
- Emellett egyre erősebb az aggodalom az európai fizetések amerikai kártyatársaságoktól – mint például MasterCardtól vagy a Visától – való függése miatt.
Összességében kijelenthető, Európa nem a digitalizációt vonja vissza, hanem újraértékeli a készpénz szerepét: válságálló, mindenki számára hozzáférhető tartalékként, amely a modern fizetési rendszerek kiegészítője, nem pedig az alternatívája.