„Akár -70% kedvezmény!”, „Eredeti ár: 19 990 Ft, most csak 5 990 Ft!” –  a nagybetűs AKCIÓ szavak és piros címkék sok vásárlót azonnali döntésre késztetnek. De valóban annyit spórolunk, mint azt a reklám állítja? És mit jelent az, hogy „eredeti ár”? Erre adott választ a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság.

Az eredeti ár, amit a kereskedők a kedvezmény alapjául tüntetnek fel, nem lehet önkényesen meghatározott.

A vonatkozó uniós és hazai szabályozás alapján a kereskedők kötelesek a 30 napon belül alkalmazott legalacsonyabb korábbi árat feltüntetni az akció előtti árként.

Tehát, ha egy termék az elmúlt 30 napban 14 990 Ft-ba került, majd 19 990 Ft-ra emelik, és aztán 14 990 Ft-ra „leárazzák”, akkor az akciós ár nem jelent valódi kedvezményt – és így a „-25%” felirat megtévesztő lehet. Az ilyen gyakorlat jogsértő, és a hatóság felléphet ellene.

Mik azok a megtévesztő akciók?

„Fiktív eredeti ár”

Árfeltüntetési trükkök

  • Például az akció előtti árat csak rövid ideig, mesterségesen emelve alkalmazzák, hogy a kedvezmény nagyobbnak tűnjön vagy a vizuális hatással kívánják a vásárlót befolyásolni: a %-jel kiemelése, de az árkülönbség minimális.

„Korlátozott ideig” vagy „Csak ma” típusú marketing

  • Ezek akkor megtévesztők, ha az „időkorlát” valójában nem valós (pl. a termék rendszeresen ezen az áron kapható).

Online visszaszámlálók és „csak 3 darab maradt” figyelmeztetések

  • Ezek gyakran algoritmusok által generált szkriptek, nem valós készletinformációk.

Hogyan védekezhetünk fogyasztóként? Figyeljük az árak alakulását!

  • Ha egy nagyobb értékű terméket vásárolnánk, érdemes már előre figyelni az árát, és nem csak akció idején nézni rá.
  • Keressük az árösszehasonlító oldalakat!
  • Több hazai és nemzetközi weboldal mutatja az adott termék árának múltbéli alakulását.
  • Őrizzük meg a bizonylatokat!
  • A blokk vagy számla megléte alapfeltétele a fogyasztói jogérvényesítésnek, például panasz vagy jótállás esetén.
  • Ne vásároljunk nyomás hatására! A „csak ma”, „már csak 1 maradt” típusú üzenetek gyakran érzelmi manipulációra építenek.

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok rendszeresen ellenőrzik az árfeltüntetéseket, különösen a kiemelt leárazási időszakokban (pl. Black Friday, év végi akciók, szezonváltások). 

Az ellenőrzések során vizsgálják:

  • Az „eredeti ár” valódiságát
  • A kedvezmények számítási módját
  • A reklámüzenetek valóságtartalmát

Ha a kereskedő megtévesztő módon tünteti fel az akciót sértve a jogszabályokat, fogyasztóvédelmi eljárás indul ellene, melynek bírság is lehet a vége, sőt nyilvánosságra is kerül a jogsértés ténye.

Nem minden akció megtévesztő, és valóban lehet velük spórolni – ha körültekintően vásárolunk.

OKSZ: Kinyírja az állam a további élelmiszer-akciók lehetőségét

A szövetség szerint az inflációs adatok bizonyítják a kiskereskedelmi szektor igazát. Erről itt olvashat többet >>>