Sokakat megvisel, hogy idén másodszor kell állítani az órán, amivel az arra érzékenyek megszokott ritmusa felborulhat, mert érkezik a téli időszámítás: október 25-ről 26-ra virradó éjszaka hajnali 3 óráról 2 órára váltanak az időjelzők. 

Ezzel vasárnap egy órával több pihenésre, az elkövetkező hónapokban pedig hosszabb éjszakákra, korábban fényesedő hajnalokra, ám rövidebb nappalokra rendezkednek be szerte Európában.

Kapcsolódó

Évek óta vita tárgya, hogy az energiamegtakarítás szempontjából számít-e egyáltalán az óraátállítás, de eddig nem történt érdemi változás – most azonban újra azt ígéri az Európai Bizottság, hogy eltörlik a nyári időszámítást.

Vagyis esélyes, hogy a tagállamok nyomására 2026-ban vagy a következő évben már elmarad a március utolsó vasárnapjára időzített visszaállítás.

Nem szolgálja a spórolást

A nyári időszámítást az EU-ban (akkoriban az EGK-ban) az 1973-as olajválságot követően vezették be, azzal a céllal, hogy spóroljanak az energiafelhasználáson: a nappali fényt kihasználó, egy órás átállással este tovább lehet világos, így kevesebb áramra van szükség az elektromos világításhoz vagy más kiegészítő eszközökhöz. Az EU-n belüli, eltérő nyári időszámítási szabályozásokat 1996-ra egységesítették, viszont mostanra jócskán vitatott lett az alapelv, amelyet nem igazoltak a fogyasztási adatok sem. Évek óta sokkal inkább az egészségre gyakorolt hatásokkal érvelnek, mint azzal, hogy a felhasznált energiát ipari vagy lakossági szinten érdemben csökkenteni lehet az idő „meghajlításával”.

Automatikus az átállás, mégis sokakat megvisel

A digitális órák, a rádióvezérelt, automata időjelzők, laptopok, okostelefonok világában már kevés dolga van az embereknek az átállítással: a legtöbb esetben a készülékek maguktól váltanak az aktuális időszámításra, és csak az analóg eszközöket kell manuálisan igazítani.

Mivel a váltás hétvégén, az éjszaka közepén történik, nem okozna különösebb nehézséget, mégis, számos tudományos kutatás mára arról szól, hogy a biológiai ritmus megzavarása pszichés és fizikai megterheléssel jár.

Van, aki napokig gyengének és fáradtnak érzi magát az óraátállítás után, míg sokan alvázavarokra, hangulatingadozásra panaszkodnak, nem beszélve azokról, akik valamilyen programról vagy kötelezettségről maradnak le, mert átmenetileg figyelmetlenné válnak. 

Megírtuk: a Magyar Alvás Szövetség szerint is negatív egészségügyi és társadalmi hatásokkal bír az óramutató kényszerű tekergetése, viszont a rendszer megszűnése mindenkitől alaposabb életmód- és egészségszemlélet-váltást igényelne.

Az Economx és a Pulzus korábbi kutatása szerint is többen megérzik a változást 
Kép: Pulzus

Jövőre napirendre kerül az időszámítás

Az Európai Unióban már 2018 szeptemberében törvényi úton javasolták a nyári időszámítás eltörlését, ám a felelős tagállamok azóta sem tudtak megegyezni a fontos részletekben, például, hogy a jövőben melyik időzónát alkalmazzák.

Bár évről-évre fellángol ugyanaz a vita, most döntő fordulat jöhet: mivel az egészségügyi hátrányok mellett a termelékenység is csökken, már óriási a nyomás több ország részéről.

Senkit nem szabad törvényileg kötelezni a hátrányok elszenvedésére, ezért eljött az ideje, hogy végre eltöröljük a nyári időszámítást – idézte pénteken a német Morgenpost Apostolos Tzitzikostast.

Az EU közlekedési biztosa Strasbourgban bejelentette: az Európai Bizottság egy vadonatúj, részletes tanulmányt készít, amivel jövőre támogatja a tagállamokat a határozott döntéshozatalban.

Ezt mutatja a bizottság 2026-os munkaprogramja is, amit a héten tettek közzé, és tartalmazza a nyári időszámítás megszüntetését.

A háttérben már zajlanak a megbeszélések, vizsgálják a jogi és gyakorlati kérdéseket – árulta el Tzitzikostas.

Az állatokra is figyelni kell

Az időeltolódás nem csak az embereket érinti: a vadon élő állatok, mint például a szarvasok és az őzek is a saját természetes ritmusukhoz igazodnak, és elsősorban alkonyatkor aktívak. Ezért a szakértők figyelmeztetnek: fokozott veszély leselkedik a közlekedőkre az óraátállítás körüli napokban. Különösen a vidéki utakon, a mezők és erdős területek közelében kell óvatosnak lenni, és lassítani, mert nagy a balesetveszély kockázata – hívta fel a figyelmet a német ADAC autóklub. Tanácsuk szerint beválhat, ha az állatot dudálással próbáljuk elriasztani az útról, viszont a távolsági fényszóró villogtatása ellentétes hatást vált ki. Ha az ütközés elkerülhetetlen, a vezetők ne próbáljanak meg kitérni – hangsúlyozták.A háziállatok is nehezen viselik az óraátállítást: különösen a kutyák és a macskák a megszokások rabjai, ezért a gazdáknak érdemes felkészülni, hogy például az étkezési, alvási rutint fokozatosan igazítsák a téli menetrendhez – javasolja a Vier Pfoten állatjóléti szervezet.