Észak felosztása: Reykjavík inkább az Európai Uniót választaná
„Látunk némi hasonlóságot Grönlanddal” – mondta Izland miniszterelnöke, aki gazdasági okokból az uniós csatlakozási tárgyalások újraindítását szorgalmazza.
A szigetország miniszterelnöke szerint az izlandiaknak nem azért kell megszavazniuk az EU-csatlakozási tárgyalások újraindítását, mert megijedtek Donald Trump sarkvidéki kardcsörtetésétől, hanem pozitív gazdasági okokból.
Kristrún Frostadóttir a Financial Timesnak elmondta, hogy Izland geopolitikailag előnyös helyzetben van az Egyesült Államok és Európa között, ugyanakkor a 390 ezer lakosú sarkvidéki sziget 2027-ig népszavazásra készül a több mint egy évtizede elvetett uniós pályázatának újraindításáról.
Egyes európai diplomaták és kommentátorok azt sugallták az utóbbi időben, hogy Trump katonai és gazdasági fenyegetései Dániával szemben Grönland miatt, arra kényszeríthetik Izlandot és Norvégiát, hogy fontolóra vegyék az EU-csatlakozást.
„Úgy gondolom, hogy Trump jó hír mindazoknak, akik Norvégiát és Izlandot be akarják hozni az EU-ba, ahogy Putyin is jó volt Finnország és Svédország NATO-tagságában” – mondta nemrég egy magas rangú európai politikus.
Igenre bíztat a kormányfő
Arra a kérdésre, hogy Trump Grönlanddal kapcsolatos megjegyzései befolyásolhatják-e Izland uniós vitáját, Frostadóttir azt válaszolta: „Fontos annak megvitatása szempontjából, hogy tárgyalásokat kell-e kezdeni az EU-val.”
A szociáldemokrata kormányfő hozzátette, hogy az izlandiaknak igennel kell szavazniuk, „mert ezzel támogatják, mind a gazdasági, mind a kulturális előrelépést”.
Hamarosan újabb taggal bővülhet az EU, sőt még ennél is tovább mennének
Izland hagyományosan felemás érzéseket táplál az Európai Unióhoz való csatlakozást illetően, de az olyan történések, mint a 2008-as pénzügyi válság, a Brexit vagy számos belpolitikai probléma oda vezettek, hogy az ország lassan hozzászokik a tagság gondolatához. Egy szakértői testület pedig már az euró bevezetésének hatásait fogja mérlegelni.
Az EU-csatlakozásról szóló viták régóta ellentmondásosak a NATO-tag Izlandon. Közvetlenül a 2008-2009-es globális pénzügyi válság után, amely Izlandot talán bármely más országnál jobban sújtotta, az előző, szociáldemokrata vezetésű kormánya kérte az EU-tagságot, és népszavazás nélkül megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat.
A tárgyalásokat két jobbközép párt 2013-ban hirtelen félbeszakította a szuverenitási aggályok és a Brüsszellel fennálló halászati nézeteltérések miatt.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Jelenleg a hárompárti koalícióból a Frostadóttir-féle szociáldemokraták és a liberális reformpárt támogatja az EU-val való tárgyalások újraindítását az esetleges csatlakozásról, a populista néppárt pedig ellenzi.
Szabadulnának a pénzüktől
Frostadóttir azt mondta, azt szeretné, ha a kormány haladást érne el a „belföldi” kérdésekben, például a lakhatás, a jólét és a gazdaság terén, mielőtt az EU-ról szóló vitára térne át.
Az EU-ról szóló, sokszor „leegyszerűsítő” vita miatt a kormány szakértői testületet állított fel, amely mérlegeli az izlandi korona euróval szembeni megtartásának előnyeit és hátrányait.
Egy múlt havi közvélemény-kutatás szerint az izlandiak 45 százaléka támogatja az EU-csatlakozást, 35 százaléka pedig ellenzi. Több mint fele meg akar szabadulni a koronától az erős infláció miatt.
Izland 1918-ban függetlenné vált Dániától, 1944-ben pedig köztársasággá alakult, de nincs hadserege, és évtizedek óta szoros védelmi kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal és a NATO-val.
Látunk némi hasonlóságot Grönlanddal
– mondta Izland miniszterelnöke a jövő hónapban esedékes grönlandi parlamenti választások előtt, amelyeken valószínűleg kiemelt téma lesz a Dániától való függetlenség.
Frostadóttir azt mondta, hogy ha Grönland úgy dönt, hogy Izlandot utánozza, és függetlenné válik, miközben túl kicsi a reguláris hadserege, akkor valószínűleg külső támogatásra kell támaszkodnia.
„Képesek vagyunk itt lenni katonaság nélkül, mert megállapodást kötöttünk a NATO-val és az Egyesült Államokkal” – mondta az izlandi miniszterelnök. Hozzátette, hogy Izland „nagyon jól kapcsolódik a külvilághoz” gazdasági és közlekedési szempontból, jelentős turisztikai attrakcióvá vált.
Az izlandi kormányfő azt is elmondta, hogy a szigetnek alaposan át kell gondolnia, hogyan használja fel bőséges energiaforrásait a geotermikus és vízi erőműveken keresztül. Az alumíniumkohók a fő fogyasztók, de az adatközpontok jelentősége növekszik.
Nagyon úgy néz ki, hogy a tengerjáró utak a turizmus jövője
Egyre több tengeri hajóutat szervező turisztikai cég virágzik a pandémia alatti összeomlás után. A legtöbbnek már most januárra telt házas programjaik vannak, de beszámolóik szerint nagyon változatos, hogy ki és miért választja a hajóutakat.