Feltétel nélküli megadásból kéthetes gondolkodási idő

Az egy hete, hatalmas elánnal indult izraeli-iráni konfliktus átmeneti, némi csitulásával járt Donald Trump bejelentése, hogy két héten belül dönt arról, Washington közvetlenül beavatkozik-e az iráni eseményekbe. Az amerikai elnök pár órával korábban még Teherán feltétel nélküli megadását követelte.

Háborús cenzúra

Bevezetésként előre kell bocsátani, hogy pontos adatokat a veszteségekről és károkról nagyon nehéz gyűjteni, mivel mindkét országban a háborús helyzetre való tekintettel cenzúra van, ami az ilyen információk terjesztését a médiában kiszűri és azok terjesztőit bünteti.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A legfontosabb forrás a különböző médiumok és kutatóintézetek által közzétett műholdas felvételekre épülő elemzés, ami korlátozott betekintést ad az infrastruktúrában keletkezett károkat illetően. Az emberveszteségeket illetően csak a felek közlései állnak rendelkezésre. 

Az izraeli támadás eredményeként az iráni fegyveres erők és a Forradalmi Gárda számos vezetője életét vesztette, a részletekkel kapcsolatban azonban továbbra is sok a nyitott kérdés.

„Irán nem ad ki rendszeres beszámolót a halottak és sebesültek számáról, az utolsó hivatalos közlés 240 halálos áldozatról és 1277 sebesültről szólt, amiben feltételezhetően a katonák, a Forradalmi Gárda tagjai, nukleáris programhoz tartozó állomány és civilek is vannak, azonban az arányokról nem áll rendelkezésre megbízható információ. Más hírforrások már jóval magasabb számokat adnak meg”

– fogalmazott az Economx érdeklődésére Kemény János, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. 

A lassan egy hete tartó háborúban a szakértő szerint az alábbi megállapítások tehetőek az izraeli támadás eredményeként:

• Az iráni legfelsőbb katonai vezetés lefejezése, különös tekintettel a Forradalmi Gárdára.

Az új vezetők már kinevezésre kerültek, így teljes vezetési vákuumról értelemszerűen nem lehet beszélni. A hagyományos haderő és a Forradalmi Gárda vezetésének lefejezésével, illetve vezetési célok támadásával az iráni fegyveres erők irányítását átmenetileg megbénították a háború első óráiban. Az utódok gyorsan kinevezésre kerültek, de így is a vezetésnek egy váratlan helyzettel kell megbirkóznia, és egy kinevezett utód is már életét vesztette. Az izraeliek a Forradalmi Gárdát a rendszer egyik fontos támaszának tekintik, így annak létesítményeit is támadták. Ennek az egyik oka lehet, hogy a rendszer belbiztonsági rendszerének megroppantása is cél, amiben a Forradalmi Gárda fontos szerepet játszik.

• Az iráni atomprogramhoz kapcsolódó tudósok megölésével az izraeliek az iráni atomprogram újjáépítését kívánják gátolni.

Az irániak a tudományos hátteret igyekeztek kiszélesíteni, ami az iráni vezetés reményei szerint egyszerűsíteni fogja ezeknek a veszteségeknek a pótlását – azt, hogy ez valóban így lesz-e, jelenleg nem lehet megállapítani.

• Izrael a politikai vezetés tagjait elérhető információk szerint nem próbálta meg támadni, ami azt mutatja, hogy nem kívánja teljes egészében elmérgesíteni a helyzetet.

Sajtóinformációk vannak arról, hogy Ali Hámenei ajatollah megölését az amerikai vezetés megvétózta. Netanjáhú miniszterelnök egy, az iráni néphez intézett beszédében a teheráni rendszer megdöntésére szólította fel a lakosságot, ami azt sugallja, hogy a rendszer maximális meggyengítésére törekszenek. Ugyanakkor a jelen helyzetben az izraeli felszólításnak valószínűleg kevés hatása lesz.

– hangsúlyozta Kemény János, egyben hozzátette, hogy az olyan lépések, mint az állami média támadása, illetve a belbiztonsági struktúra elleni csapások utalhatnak arra, hogy egy a nukleáris létesítmények elleni csapásokkal párhuzamosan a rezsim összeomlását megpróbálja elősegíteni. Amennyiben a nukleáris vonalon nem lesz változás, elképzelhető, hogy ez a műveleti irány fog elsődlegessé válni.

Urándúsító a hegy alatt

A szakértő szerint az iráni infrastruktúrában okozott károk terén a következő fontosabb elemeket érdemes kiemelni: 

• Irán egy szétszórt és megerősített kutató, urándúsító, tároló infrastruktúrát hozott létre annak érdekében, hogy annak fizikai megsemmisítése rendkívül nehéz legyen. A létesítmények egy része olyan mélységben lett kialakítva, aminek a megsemmisítésére Izrael ismereteink szerint nem rendelkezik megfelelő eszközzel.
• A Kom mellett, 90 méter mélyen, egy hegy alatt található Fordo urándúsító létesítmény megsemmisítéséhez az amerikaiak az Obama-adminisztráció alatt kifejlesztettek egy fegyvert, a GBU-57-et, amit a B-2 bombázó képes hordozni (egyszerre két darabot). Elméletben a létesítmény megsemmisítéséhez több bombára lenne szükség, így Izrael az amerikai vezetés szerepvállalásában bízik.

– fogalmazott a szakértő.

• Az iráni légvédelmi rendszer, így radarok, légvédelmi ütegek, repülőterek teljes rendszerének megsemmisítése lehetetlen volt az izraeli légierő számára, tekintettel az ország nagy területére, ugyanakkor képes volt Nyugat-Irán légterében nagy fokú műveleti szabadságot kivívni és a kelet-iráni légtérre is kiterjeszteni ezt. 
• Iráni ellencsapásra alkalmas infrastruktúra támadása. Itt elsősorban az iráni ballisztikus rakéta indító- és tárolókapacitások megsemmisítése volt a cél, ami szintén csak korlátozott eredményeket tudott elérni, ahogyan azt az elmúlt napokban végrehajtott iráni ellencsapások megmutatták. Nagy valószínűséggel ezek a csapások csökkentették a bevethető ballisztikus rakéták számát, és így az izraeli háromszintű rakétavédelmi rendszernek egyszerűbb feladata van – azonban így sem tud teljes védelmet biztosítani. Az irániak sajtóértesülések szerint igyekeznek modernebb rakétákat bevetni, és arra is tekintettel kell lenniük, hogy elhúzódó háború esetén is fenn tudják tartani a válaszcsapási képességeiket.

• Az iráni energia infrastruktúra támadása. Az izraeli támadás második napján a Délnyugat-Iránban található földgáz infrastruktúra elleni támadások a célok körének kiterjesztését mutatják. A földgázt Irán nagymértékben villanyáram fejlesztésére használja, aminek katonai és polgári felhasználása egyaránt van. Irán a szombat esti válaszcsapásában Haifa városát vette célba, ami az izraeli energiatermelésben fontos szerepet tölt be, feltételezhetően egyfajta szimmetriára törekedve és ezzel valamilyen szinten bizonyos célok támadásától való elrettentést is remélve. 
• Az iráni ellencsapások hatásairól eddig nagyon kevés konkrétum látott napvilágot. Az iráni ballisztikus rakéta támadásoknak korlátozott hatásuk volt, a bevetett rakéták számához képest, ami a hatékony izraeli rakétavédelemnek tudható be. Ugyanakkor ez nem jelent teljes védelmet, és több becsapódás volt izraeli lakott területen, legalább 24 halálos áldozatot és több mint 200 sebesültet követelve. A szakértő szerint a média alapvetően a civil infrastruktúrában keletkezett károkra koncentrál, az esetleges katonai infrastruktúrában keletkezett károkról és veszteségekről nem állnak rendelkezésre megbízható információk. 
• Az iráni proxy csoportok eddig nem produkáltak látványos támadásokat izraeli vagy nyugati célpontok ellen. A jemeni húszi csoport indított többféle eszközt izraeli terület ellen, elérhető információk szerint eredménytelenül. A nemzetközi hajózás elleni támadások felújítására azonban még nem került sor. Eddig sem a Hezbollah, sem az iraki síita milíciák részéről nem volt tapasztalható számottevő katonai tevékenység Irán támogatására. Ez nem jelenti azt, hogy a következő napokban esetleg hetekben valamilyen akció a térségben ne lenne elképzelhető, de ennek valószínűségét jelenleg nehéz előrejelezni. 

Az Egyesült Államok és más regionális szövetségesek a hírek szerint részt vettek az iráni ellencsapások hatásának minimalizálásában. Az amerikai haditengerészet, és a már korábban Izraelbe telepített THAAD és Patriot ütegek a hírek szerint segédkezett az iráni ballisztikus rakéták lelövésében, míg a szomszédos országok az iráni dróntámadások elhárításában vettek részt. Irán korábban jelezte, hogy az ilyesfajta segítségnyújtást ellenséges lépésként értékeli, ugyanakkor nem tett semmilyen egyéb megtorló lépést ezzel kapcsolatban.

Az iráni vezetés részéről azonban a Hormuzi-szoros lezárásnak fenyegetése már lebegtetve van. Itt a világ kőolaj kereskedelmének mintegy 20 százaléka halad át, ami a szoros elaknásításával, vagy egyéb módon történő lezárásával hatalmas károkat okozna a világgazdaságnak, és feltételezhetően a regionális szereplők és az Egyesült Államok a háborúba való katonai bekapcsolódását hozná magával.

Az öböl-menti arab államok eddig egyhangúan elítélték az izraeli támadást, egy ilyen lépés azonban ezeket az államokat is súlyosan érintené, ellehetetlenítve a kereskedelmüket, és potenciálisan katonai szerepvállalásra kényszerítve őket. 

Irán, ahogyan várható volt, hivatalosan is visszalépett az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásoktól, amíg Izrael fel nem hagy a támadással.

Trump elnök a tárgyalások folytatására és a minél gyorsabb megállapodásra szólította fel Iránt. Peszeskján iráni elnök egy sajtótájékoztatón az önvédelemre hivatkozva azt nyilatkozta, hogy amíg az izraeli támadás tart szó sem lehet tárgyalásokról, de azok befejezése után megnyílik az út a tárgyalások felújítása előtt. Az iráni fél a deeszkaláció előtt nyitott ezzel egy utat.

– hangsúlyozta Kemény János, aki szerint egyelőre azonban mindkét fél a katonai eszközök használatában gondolkodik.

A két ország közötti háború olyan téren újdonság, hogy két nem szomszédos, regionális hatalom összetűzésére kerül sor, ami a nagyhatótávolságú fegyverek alkalmazásának rendkívül nagy szerepet fog szánni, és a szakértő szerint fontos mérce lesz, hogy a felek ezeket a fegyvereket milyen mennyiségben képesek pótolni, illetve Izrael számára a rakétaelhárítási kapacitások fenntartása is fontos szempont lesz. 

Katonai eszközökkel azonban egyik fél sem tudja elérni a céljait, így a háború lezárásnak katonai-politikai feltételei képlékenyek, ami az NKE munkatársa szerint nagyon megnehezíti a konfliktus további dinamikájának előrejelzését. Ezt tovább nehezíti a Trump-adminisztráció kiszámíthatatlan hozzáállása, ami az utóbbi napokban az esetleges katonai beavatkozás katonai feltételeinek megteremtésére lépéseket tett, például légi utántöltési képességek átirányítása, illetve egy hordozócsoport Közel-Keletre irányítása.