A közel-keleti konfliktusok hevében a nyugati hatalmak között felmerült egy fontos kérdés: hogyan nézne ki egy iráni rendszerváltás?

A június 16-17 közötti G7 csúcstalálkozón Kanadában véleménykülönbség ütközött ki néhány európai hatalom között egy potenciális iráni rendszerváltással kapcsolatban.

A francia elnök, Emmanuel Macron szerint egy előre megtervezett stratégia nélkül hiba lenne az iráni rendszerváltás. Ennek demonstrálására történelmi eseményeket hozott példaként, mint az iraki 2023-as eseményeket, vagy Moammer Kadhafi megbuktatását Líbiában 2011-ben. Macron szerint 

a legnagyobb hiba az lenne a jelenlegi helyzetben, ha a rendszerváltást katonai módszerrel váltanák ki Iránban, hiszen ez biztosan káoszhoz vezetne.

Friedrich Merz, a német kancellár azonban nem értett egyet Macron álláspontjával: ő úgy gondolja, a jelenlegi rezsimnek vége kell legyen, hiszen ez egy terrorista rendszer. Azt is bevallotta, tudja, hogy a rendszerváltások a problémás régiókban korábban nem mindig voltak eredményesek, legalábbis nem olyan értelemben, ahogy a Nyugat szerette volna, de vannak pozitív példák is. Itt megemlítette Szíriát, hiszen nemrég itt is rendszerváltás ment végbe, megbukott az Aszad-rezsim és az ország egy demokratikus átalakulás rögös útjára lépett. Amit nem tett hozzá, hogy ez a váltás Szíriában kilenc év szörnyű következményekkel járó polgárháború után jött csak el. 

A G7 csúcstalálkozó a kanadai Kananaskisban 2025. június 16-án
A G7 csúcstalálkozó a kanadai Kananaskisban 2025. június 16-án
Kép: Reuters / Pool, Suzanne Plunkett

Egy hosszan fennálló autoriter rendszer leváltása mindig kiszámíthatatlan következményekkel jár. Ez az iraki háború után is így volt, és nincs garancia rá, hogy Iránnal ne történne meg ugyanez. 

Irán egyébként is egy olyan ország, ahol több különböző nemzetiség, vallás és politika él együtt, a társadalmi egyenlőtlenségek pedig széleskörűek. Irán nem egy mesterséges állam, ahol a határokat gyarmatosító hatalmak kivonulása után húzták meg. Az ország lakosságának csak 50 százaléka perzsa származású, negyede pedig azeri vagy türk (beleértve a legfőbb vezetőt, Ali Hámenei-t is), továbbá nagy számban élnek Iránban beludzsok, kurdok, arabok, valamint kisebb zsidó, asszír és örmény csoportok. 

A Tajrish Bazár Teheránban
A Tajrish Bazár Teheránban

Ha a rendszerváltás elindulna, az azerbajdzsáni rezsim vagy a kurd katonai mozgalmak lehetőséget láthatnak arra, hogy etnikai enklávékat határozzanak meg az iráni területekből. Balkanizációra, azaz a Balkán-félsziget országaihoz hasonló széttöredezésre is van esély.  

Jelenleg nincsen Iránban olyan belső szervezett kormány sem, amely vár a hatalomátvételre, hiszen az autokrata rendszer tulajdonképpen betiltotta a politikai pártok létrehozását és működését.

A legtöbb tehetséges politikus börtönben van, kiöregedett vagy kiutasították az országból.

Egy új kormány felállítása Irán esetében attól is függ, hogy forradalom vagy demokratikus átmenet történik-e, vagyis egy katonai vereségért ki vállalná a felelősséget, és mennyire lenne teljesmértékű ez a vereség.  Egy forradalom valószínűleg Irán egyedülálló vallási kormányzati struktúrájának összeomlásával járna, amelyen élén a legfelsőbb vezető, Ali Hámenei áll. 

Ali Hámenei ajatollah integet Ruhollah Homeini ajatollah, az 1979-es iráni iszlám forradalom vezetője halálának 36. évfordulóján Teheránban 2025. június 4-én
Ali Hámenei ajatollah integet Ruhollah Homeini ajatollah, az 1979-es iráni iszlám forradalom vezetője halálának 36. évfordulóján Teheránban 2025. június 4-én
Kép: Office of the Iranian Supreme Leader / WANA West Asia News Agency / Reuters / Handout

Igaz, hogy megölték a Forradalmi Gárda kulcsfontosságú vezetőinek nagy részét, de lehetnek olyan tisztek, akik belső puccsot tervezhetnek, hogy megelőzzék a teljes forradalmat Iránban. Ők egy szekulárisabb, ideológiamentes, elszigeteltebb, ugyanakkor nem liberálisabb rezsimet kínálhatnának. Egy ilyen rendszer elfogadná, hogy Irán biztonsági stratégiája nem támaszkodik többé a Közel-Keleten működő proxy hadseregekre. 

A legvalószínűbb győztese egy ilyen hatalomváltásnak az 1979-es forradalom során megbuktatott utolsó iráni uralkodó, Mohammad Reza Pahlavi. A trónörökös széleskörű ismertséggel rendelkezik, járja az amerikai tévéstúdiókat, azt állítva, a jelenlegi iráni rezsim az összeomlás szélén áll, és magát tekinti a demokratikus átmenet vezéralakjának. 

A rezsimváltás azonban nagy valószínűséggel magukon az irániakon áll. Sokan gyűlölik a rendszert, azonban azt is elítélik, amit Izrael csinál. Olyan háborúban szenvednek, ami nem is az övéké, hanem egy olyan rendszeré, amely megkeserítette az életüket - írja a The Guardian.

Kapcsolódó