A kormány négy területen is komoly plusz terheket helyez a vállalatok nyakába, méghozzá olyan szektorokban, amelyek a legközelebb állnak a fogyasztói árak alakításához – írja a 24.hu. A portál szerint az infláció folyamatos csökkenésébe „belerondíthatnak” jövőre az adó- és díjnövelő intézkedések. Mint írják, a legnagyobb, most még felbecsülhetetlen inflációs kockázatot az új hulladékgazdálkodási rendszer tartogatja.

Az infláció egyébként januárban volt a csúcson, akkor 25,7 százalékkal nőttek az árak éves szinten. Ez szeptemberre 12,2 százalékra mérséklődött, míg az év végére jegybank várakozásai szerint 7–8 százalékra csökken a drágulás üteme, 2024-ben pedig tovább folytatódhat az infláció mérséklődése. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) prognózisa szerint az idén 18 százalék felett alakulhat az átlagos infláció, jövőre viszont már csak 5 százalékot várnak – az elemzők többsége is hasonló mértékű inflációt vár 2024-re.

Lassítják az infláció letörését a kormány intézkedései a jegybank szerint

Az MNB előrejelzése az év hátralévő részében az infláció dinamikus mérséklődésével számol, novemberre várhatóan egyszámjegyűre csökken a fogyasztóiár-index. A csökkenés ütemét lassítják egyes adóintézkedések – mondta Balatoni András, a jegybank igazgatója a szeptemberi inflációs jelentésről tartott sajtótájékoztatón. 

A portál négy területre hívta fel a figyelmet, ahol jövőre plusz terhekkel kell szembenézniük a cégeknek – ezek közvetetten vagy közvetlenül érintik a kiskereskedelmet, és így nyomást helyezhetnek a boltok árképzésére is: 

  • januárban élesedik az új hulladékgazdálkodási rendszer, ami minden olyan gyártót érint, amely korábban környezetvédelmi termékdíjat fizetett – a 24.hu cikke szerint a legnagyobbrészt az élelmiszergyártók díjait növeli meg;
  • drasztikusan nő az útdíj is januártól, ami minden szállítmányozásban érintett szereplőre hatással lehet;
  • tovább emelkednek a fuvarozók terhei az üzemanyagokra kivetett nagymértékű jövedékiadó-emelés miatt;
  • a kiskereskedelmi különadó felső kulcsa is tovább növekszik, 4,1 százalékról 4,5-re.

A portál megjegyzi azt is, hogy ezek mellett több kisebb tétel is emelkedik, melyek érintik az élelmiszeripart: ilyen az üveggyártókra kivetett széndioxidkvóta-adó, valamint a közép-és nagyvállalatokra kirótt kiberbiztonsági felügyeleti díj.