Korábban a NASA nemzetközi ajánlást tett közzé – többféle paraméter figyelembevételével –, hogy melyek azok a növények, amelyek valószínűleg alkalmasak lehetnek arra, hogy életben maradjanak a Hold talajával megegyező szerkezetű és szemcseméretű talajban, így a Holdon is. A növényeknek számos kitételnek kell megfelelniük, ilyen:

  • a kis vízszükséglet,
  • az átlagostól nagyobb arányú oxigéntermelés,
  • a fogyaszthatóság,
  • továbbá az is, hogy kösse meg az illékony szerves vegyületeket a környezetében

– írta közleményében a gödöllői egyetem.

A MATE szakértői sikeresen bebizonyították, hogy az ajánlott növények sorából a mustár emelkedik ki leginkább.

Biztató eredményeket kaptak arra vonatkozóan, hogy a mustármag sikeresen kihajtott és növekedett minimális víz hozzáadása mellett is a holdtalajban. „Hatalmas felfedezésnek mondható, hogy a korábbi hidroponikus növénytermesztéssel ellentétben talajban, ráadásul holdtalajban sikerült növényt termeszteni néhány csepp víz segítségével. Mára eljutottunk odáig, hogy nem kell a magoknak túl nagy segítség ahhoz, hogy kihajtsanak. Minimális vizet meglévő ásványok bontásával is elő lehet állítani, ilyen például a réz-szulfát, amely hevítésével víz szabadul fel" - idézte Barkó Györgyöt, a csapatot vezető tudományos főmunkatársat a közlemény.

A MATE kutatói arra is rávilágítottak, hogy mindenképpen zárt környezet szükséges a növényeknek ahhoz, hogy sikeresen kifejlődhessenek a Holdon, hiszen a sugárzás ellenkező esetben megölné őket. Ezért barlangban vagy hegybe fúrt alagútban kell gondolkodniuk a kutatóknak. A MATE Műszaki Intézetében található speciális vitrinben a szakértők egy ilyen barlang körülményeit próbálták előidézni a megvilágítás és a hozzáadott víz mennyiségének tekintetében, kivéve a nyomáskülönbséget.

A kutatók célja nemcsak a növények kihajtatása és életben tartása volt, hanem az is, hogy a folyamat fenntartható legyen, vagyis, hogy a növényekből további magok teremjenek. A mesterséges körülmények között nevelt növények három magot is hoztak. Hasonló körülmények között termett magokkal eddig még csak a MATE Műszaki Intézete rendelkezik, ezért a kutatás világszinten is egyedülálló – hangsúlyozták a közleményben, hozzátéve, hogy a magokat jelenleg a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban elemzik, vizsgálják.

„További fontos kérdéseket szükséges megvizsgálni a három kikelt mag kapcsán. Ilyen például, hogy felvesznek-e mérgező nehézfémeket esetleg a talajból, és ebből adódóan emberi fogyasztásra alkalmasak maradnak-e” - hangsúlyozta Barkó György.

A tudományos vizsgálati eredmények az év végére várhatóak.

A kutatókat foglalkoztató másik lényeges kérdés, hogy a magok űrbe juttatása után történik-e velük valamilyen változás, például életképesek maradnak-e az utazást követően is.

Barkó György és csapata jövő év februárjában egy Falcon 9 típusú rakéta segítségével tervez mustármagokat feljuttatni az űrbe, majd egy orbitális pálya megtétele után visszajuttatni őket a Földre. A kísérletben az indítás gyorsulását, illetve az út során a magokra ható sugárzás hatását vizsgálják a kutatók. Ennek azért van jelentősége, mert így a szakértők számára egyértelműen kiderül, hogy néhány napos Holdig tartó utazásra alkalmasak lehetnek-e.

A válaszokat megközelítőleg jövő év április környékén kaphatjuk meg, abban az esetben, ha az utazás problémamentesen zajlik le, és a hasznos teher egy része – amelyben a magok is vannak – épségben visszatér a Földre – írták a közleményben.