A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) munkatársai a
spanyolországi Doñana Biológiai Állomás, a Wildfowl & Wetlands Trust, a
Liverpool John Moores Egyetem és a Lincoln Egyetem kutatóival együttműködésben
18 különböző északnyugat-angliai (Merseyside, Greater Manchester és a Lake
District) városi és vidéki vizes élőhelyen tanulmányozták a vad vízimadarak
szerepét a növények terjesztésében. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány az
Ecology and
Evolution szaklapban jelent meg.
A nagyvárosi parkok tavaiban általában szép számmal élnek
tőkés récék, a városi füves területeken pedig gyakran összegyűlnek a ludak. Az
Egyesült Királyságban a kanadai lúd például idegenhonos faj, jól ismert arról,
hogy ürülékével szennyezi a parkokat, mégis a szigetországban meglepően kevés
tanulmány készült eddig a városi környezetben élő vad vízimadarak – kacsák,
ludak és hattyúk – szerepéről az őshonos vagy inváziós növények terjedésében.
Pedig az éghajlatváltozás miatt ennek egyre nagyobb a jelentősége.
Jelen vizsgálat keretében összesen 507 ürülékmintát
gyűjtöttek a kutatók, és laboratóriumban megvizsgálták, hogy milyen magvakat és
más növényi szaporító anyagot – többek között a békalencsék esetében akár
teljes növényt is – tartalmaztak. Több mint 900 ép magot találtak, amelyek
közül sok ki is csírázott a laboratóriumban, bizonyítva, hogy túlélték a
madarak bélcsatornáját.
Bár már Darwin is felismerte a vonuló vízimadarak szerepét a vízi növények terjesztésében, mégis ez az első részletes tanulmány a kacsák által végzett magterjesztésre vonatkozóan az Egyesült Királyságban, sőt az első európai tanulmány, amely összehasonlítja ebből a szempontból az együtt élő kacsákat és libákat
– mondta Andy J.
Green, a tanulmány társszerzője. A kutatók több mint 33 – többségében
szárazföldi, köztük fákat és négy idegenhonos – növényfajt azonosítottak.
Azt találtuk, hogy a tőkés récék és a kanadai ludak egymást kiegészítő szerepet töltenek be a növények terjesztésében. Míg a tőkés récék viszonylag több vízi növényt, és főként a nagyobb magvúakat, addig a kanadai ludak több szárazföldi növényt terjesztenek
– mondta Lovas-Kiss Ádám, a HUN-REN
ÖK tudományos munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
Mind a kacsák, mind a ludak elsősorban olyan növényeket
terjesztettek, amelyeknek nincs húsos termése, és amelyekről – tekintve hogy
nincs olyan mechanizmusuk, amellyel néhány méternél nagyobb távolságra el
tudnának mozdulni – korábban azt feltételezték, hogy nem vagy csak
korlátozottan képesek állatok segítségével terjedni. A vadon élő vízimadarak
azonban nagy távolságokra repülnek, és ennek köszönhetően tökéletes növényi
vektorok. Így segíthetnek a növényeknek új élőhelyekre jutni és fenntartani az
elszigetelt növénypopulációk közötti kapcsolatot, beleértve a különböző városi
parkokat is.
Még a magokat a szél által terjesztett fák esetében is – mint amilyen az ezüstnyír, amelynek magja mindkét madár ürülékében gyakori volt – a magok sokkal messzebbre jutnak a vadmadarak, mint a szél által.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a madarak hónapokkal
a magtermés után is képesek tovább terjeszteni a magvakat, így például a vonuló
tőkés récék tavasszal észak felé terjeszthetik azokat, ami segíthet a
növényeknek abban, hogy az éghajlatváltozás hatásainak megfelelően módosuljon
az elterjedési területük. A kanadai ludak viszonylag helyhez kötöttek az
Egyesült Királyságban, bár alkalmanként több száz kilométeres mozgásokat is
feljegyeztek a vonulásukkal kapcsolatban. Idegenhonos növényeket csak városi
területeken találtak a vadmadarak ürülékében, de a tanulmány fontos
bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a vadmadarak a városi parkokból a
természetes élőhelyekre is átterjeszthetik az idegenhonos fajokat.
Tévedtünk, amikor azt feltételeztük, hogy az európai virágos növényeknek csak a húsos terméssel rendelkező 8 százaléka terjed a madarak belében. Tanulmányunk azt mutatja, hogy sok más növényt is madarak terjesztenek, és hogy a terjedés vektoraként működő kacsák és libák szerepére a városi ökológiában és a természetes ökoszisztémákban sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Még az idegenhonos ludak is fontos szolgálatot tehetnek az őshonos növények szétszórásával
– emelte ki Lovas-Kiss Ádám.
