Az árak versenyképessége döntő tényezővé válik a horvát turizmus pozitív trendjének fenntartásában – jelentette ki a horvát kormányfő Zágrábban. Andrej Plenkovic a Turizmusfeljesztési Tanács ülésén óvatosságra szólított fel az árak kialakításában a turizmusban, jelezve, hogy Horvátország veszít versenyelőnyéből, mert az árak gyorsabban emelkednek, mint a konkurens mediterrán országokban. Emiatt Horvátország olyan helyzetbe került, hogy a megfizethetősége, ami hosszú ideig előnye volt, most lassan eltűnik – tette hozzá.

Piaci elemzések alapján a turisztikai szolgáltatások árai Horvátországban kétszer olyan gyorsan nőttek, mint a legtöbb mediterrán országban, és jelenleg magasabbak, mint Görögországban és Spanyolországban – mondta Plenkovic, megjegyezve, hogy az említett országok is elég vonzóak, és tudnak mit kínálni a turistáknak.

Jelezte: a külföldi turisták fogyasztása tíz százalékkal csökkent tavaly az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Valószínűleg kevesebbet költenek, mert magasnak találják az árakat – fogalmazott. Rámutatott annak fontosságára is, hogy a nyaralás lehetősége továbbra is elérhető legyen a horvát állampolgárok számára.

A turizmusban tapasztalható drágulás a horvátországi inflációs rátát is érinti.

Plenkovic szerint fontos olyan döntéseket hozni, amelyek biztosítják Horvátország turisztikai kínálatának versenyképességét, fenntarthatóságát és elérhetőségét. Úgy vélte, Horvátországban a turizmus növekedésének üteme megközelítette a határokat. Évi 21 millió érkezéssel és 110 millió vendégéjszakával öt és félszer haladja meg a turisták száma a lakosságét, ugyanakkor a szezon csúcspontján, augusztus elején egymillió ágy áll üresen – mondta.

A horvát statisztikai hivatal adatai szerint januárban 4 százalék volt az éves bázisú infláció Horvátországban, ez volt a negyedik egymást követő hónap, amikor gyorsult az általános éves árnövekedés. A harmonizált fogyasztói árindex 5 százalékos volt, a legmagasabb az eurózónában.

A Horvát Nemzeti Bank szerint az év első hónapjának árnövekedéséhez főként az energiatermékek, a szolgáltatások, valamint az élelmiszerek gyorsuló ütemű drágulása járult hozzá.

Január végén megbüntették a kereskedőket a horvátok, és nem mentek vásárolni: az összesített adatok szerint 43 százalékkal kevesebb számlát adtak ki a kiskereskedők, mint az megmozdulás előtti héten, az összegük pedig 50 százalékkal volt alacsonyabb. 

Az akcióban horvát állampolgárok 20 millió euróval költöttek kevesebbet a megelőző péntekhez képest. 

Tavaly az uniós mezőnyben kiemelkedő mértékű volt az élelmiszerek drágulása a horvát boltokban, 2023-ban viszont 9, 2022-ben pedig 8 uniós tagállamban is nagyobb volt az élelmiszer-infláció, mint Horvátországban.

Túl magas élelmiszerárak? Csak elsőre tűnik jó ötletek a boltok megbüntetése

Hiába gyötörnek meg bennünket a magas élelmiszerárak, mégsem tartja fenntartható megoldásnak az áruházláncok elleni bojkottot az Egyenlő.hu modern szakszervezet. Lapunknak kifejtették: a jelentős működési költségekkel küzdő kereskedelmi szereplők százezreket foglalkoztatnak, és ha csökken a bevételük, annak a dolgozók és a vásárlók hamarabb innák meg a levét. Erről itt olvashatnak többet >>>

Kapcsolódó