Míg az Egyesült Államokban gyorsan piacra kerülnek az innovatív gyógyszerek, Európában csak egy hosszú engedélyezési és finanszírozási folyamat után. A magyar betegek sok esetben akkor találkoznak egy új készítménnyel, amikor az más országokban már évek óta használatban van – hívta fel a figyelmet Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója.
A szakember szerint Donald Trump árháborúja miatt a helyzet tovább romolhat.
A hazai páciensek már most is évekkel lemaradva jutnak csak hozzá a legmodernebb terápiákhoz, ez pedig a későbbiekben fokozódhat
– számolt be az AIPM-igazgató helyzetértékeléséről a Népszava.
Szalóki Katalin magyarázata szerint a globális gyógyszeripari bevételek mintegy 60 százaléka az amerikai piacon keletkezik, a Trump-kormányzat célja ezért az, hogy csökkentse a hazai gyógyszerárakat, közben nagyobb anyagi hozzájárulást vár el más országoktól a kutatás-fejlesztésben.
Mindennek egyik következménye, hogy a gyártók ellenérdekelteké váltak abban, hogy olcsón adják Európában a termékeiket, és ott gyorsan vigyenek piacra új készítményeket
– mutatott rá a szakember.
Hozzátette: az amerikai politika szigorodását követő tíz hónapban már látható is ez a tendencia, a vizsgált európai országokban 43 százalékkal csökkent az új gyógyszerek bevezetése, miközben 40 százalékkal nőtt a termékkivonások száma.
Megjegyezte, ez nem azt jelenti, hogy a betegek egyik napról a másikra gyógyszer nélkül maradnak. Inkább azt, hogy a legújabb terápiák egy része később, szűkebb körben vagy egyáltalán nem válik elérhetővé.
Mint a Népszavának elmondta, a jelenlegi gyógyszerellátási szint fenntartásához több tízmilliárd forinttal kellene növelni a gyógyszerkasszát. De nem csak a terápiára költhető kassza reálisabb tervezésére, hanem kiszámíthatóságra és átláthatóságra is szükség lenne a hazai gyógyszerpolitikában.
„A reformok elmaradása esetén Magyarország végleg perifériára szorul, megfosztva betegeit a gyógyulás esélyétől” – figyelmeztetett.
