Főkonzulátust nyitott pénteken Grönland fővárosában, Nuukban Franciaország és Kanada, amelyek ellenzik, hogy a Trump-kormányzat rátegye a kezét a Dániához tartozó félautonóm északi-sarkvidéki szigetre.

„Nagyon fontos nap ez országunk számára, mert most nyitottuk meg itt, a grönlandi Nuukban a konzulátust" – jelentette ki Anita Anand kanadai külügyminiszter, mielőtt felvonták országának zászlaját a konzulátus épülete előtt, az inuit küldöttség tapsa közepette, amely erre az alkalomra érkezett a fővárosba Inuit Nunangat régióból.

Franciaország főkonzulja, Jean-Noel Poirier szintén pénteken lépett hivatalba. A főkonzul találkozott Jens-Frederik Nielsennel, Grönland miniszterelnökével.

„A poszt megnyitásának politikai dimenziója reális. Eléggé evidens, tekintettel az elmúlt hónapok, az elmúlt év eseményeire" – mondta Poirier egy sajtótájékoztatón.

Emmanuel Macron francia elnök tavaly júniusban a grönlandi fővárosban tett látogatásán jelentette be, hogy konzulátust nyitnak a szigeten, ahová „az európai szolidaritást" kifejezni utazott, Donald Trump amerikai elnöknek a sziget annektálásával kapcsolatos kijelentéseit bírálva.

Kanada 2024 végén közölte, hogy konzulátust nyit a világ legnagyobb szigetén.

Nuukban Izland 2013-ban, az Egyesült Államok pedig 2020-ban nyitott főkonzulátust. Az amerikaiaknak 1940 és 1953 között már volt konzulátusuk a szigeten.

Az Európai Unió 2024-ben nyitott irodát Grönlandon.

Grönland árnyéka: milyen kártyák vannak az Európai Unió kezében és hogyan jön ide Ukrajna?

Grönland mára a kereskedelem, a globális pénzügyi rendszer és a geopolitikai biztonság metszéspontjába került, ahol az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint az EU komoly ütőkártyákkal rendelkezik, de az ár, amelyet fizetnie kellene értük, akár Ukrajnán keresztül is visszaüthet. Erről itt olvashat >>>